A vártnál is sokkal magasabb lett a januári infláció - írtuk egy hónappal ezelőtt, amikor a KSH jelentése szerint a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal voltak magasabbak januárban az egy évvel korábbinál. Egy hónap alatt annyi változott, hogy most pontosan lehetett előre tudni, a februári adat még rosszabb lesz, így nyugodtan le lehet írni, hogy a vártnak megfelelően a januári inflációnál is sokkal rosszabb lett a februári infláció.

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Utoljára 2007. augusztusban volt ilyen magas az infláció - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Annyival vagyunk most okosabbak, hogy a Magyar Nemzeti Bank februári sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a februári infláció megközelítheti a 8,5 százalékot. Pontosan ez történt.

Ez pedig azt is jelenti, hogy a kormányzati intézkedések (bevezették a 4 árstop politikáját, melynek egyik eleme, az élelmiszerárstop februártól lépett életbe) lassíthatták, de nem állították meg az áremelkedési ütemet.

Ezt persze a kormány nem így látja. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerint az árstopok 3-4 százalékponttal segítenek az infláció leszorításában, vagyis árstop nélkül még nagyobb lenne az inflációs fájdalom. Bár a magyar embereken nem segít, de nyugtatólag azt is elmondta, hogy például Litvániában, Lettországban és Észtországban a magyarnál is magasabb februári inflációt mértek. Abban viszont teljes a konszenzus, hogy az orosz-ukrán háború miatt a forint még gyengébb lesz az euróhoz képest, ami garantáltan tovább emeli majd az élelmiszerek árait.

Nagyon csúnya a maginflációs adat is. A lapunk által megkérdezett makrogazdasági elemző már a januári 7,4 százalékos statisztikát látva is azt mondta, hogy 20 éve nem volt ilyen rossz adat. Most pedig ez a szám 8,1 százalék.

Mi az a maginfláció?

Az árszínvonal-változás középtávú változásainak egyik legfontosabb mutatószáma, elsődleges célja, hogy kiszűrje a fogyasztóiár-indexből az olyan egyszeri, átmeneti és nem piaci eredetű árhatásokat, mint például a hatósági döntések vagy a rendkívüli időjárás

- szól a Portfolio által megfogalmazott definíció. Tehát ez kiszűri a mindenféle hatósági áras trükközést.

Ennek számítását a KSH tavaly tavasszal változtatta meg: korábban a KSH a nem feldolgozott élelmiszereket, a háztartási energiát, a benzint, a tb által támogatott gyógyszereket, valamint a hatósági áras szolgáltatásokat hagyta ki a fogyasztóiár-indexből a maginfláció számítása során, de 2021 áprilisa óta már a szeszes italok és a dohányáruk árváltozását sem veszik figyelembe.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője is arról beszélt a gazdasági portálnak, hogy annak ellenére tehát, hogy február közepén a kormányzat meghosszabbította az üzemanyagárak befagyasztását, valamint néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztásáról döntött február elejétől, a fő inflációs mutató nem fékeződött le. Sőt, az élelmiszerek éves inflációja 11,3 százalékra gyorsult.

Főleg az orosz-ukrán háború miatt jelenleg teljesen kiszámíthatatlan, hogy meddig tart az infláció növekedése. Néhány nappal a háború kitörése előtt Orbán Viktor kormányfő még nagyon magabiztos volt.

Tehát még hogyha a magyar inflációt alacsonyabban is tudjuk tartani, erre a mostani 7 fölöttiről vissza tudjuk hozni az év végére, 6 alá, ami egy – hogy mondjam? –, ha nem is rutin feladat, de azért elvárás a kormányzat pénzügyekkel foglalkozó tagjai felé, de a közeg, amiben vagyunk, ott nagyobb baj van

- fogalmazott a kormányfő február 19-én a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. A 6 százalék alatti infláció ma már az álom kategóriába tartozik, elemzők inkább éves szinten 7,5-9 százalékos drágulást várnak.

A fő kérdés persze az, hogy a fogyasztás meddig tud lépést tartani az inflációval. Egyes nyugdíjas szervezetek már most arról beszélnek, hogy soron kívüli nyugdíj-kiegészítésre lesz szükség a magas infláció miatt. A boltok forgalmában is látható már némi visszaesés. "Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 0,8 százalékkal csökkent" - közölte a januári adatokat március 3-án a KSH. Egy évvel ezelőtt ez a szám még 2,7 százalékos növekedés volt.

Ez arra utal, hogy nincs annyi pénzük az embereknek vásárlásra, mint egy évvel ezelőtt. Persze azóta a kormányzati egyszeri juttatások miatt (szja-visszatérítés) átmenetileg nőtt az emberek (egy részének) jövedelme. A lapunk által megkérdezett elemző is azt mondta, hogy vannak arra utaló aggasztó jelek, hogy a magas infláció miatt visszaesik a lakossági fogyasztás. A KSH által publikált adat szerint 2021-ben a bruttó kereset mediánértéke 350 ezer forint volt, ennek a nettója pedig csak 232 ezer forint.

Ehhez elég annyit hozzátenni, hogy a fővárosban átlagosan 162 ezer forintot kértek egy albérletért februárban.