Felavatták a norvég gázt Dánián át Lengyelországba szállító Baltic Pipe vezetéket
Felavatták a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, évi 10 milliárd m3 kapacitású Baltic Pipe vezetéket a Szczecin mellett fekvő északnyugat-lengyelországi Goleniówban.
A beruházást jelképesen Andrzej Duda lengyel elnök, Mateusz Morawiecki lengyel, valamint Mette Frederiksen dán kormányfő avatta fel a goleniówi gázkompresszor-állomáson rendezett ünnepségen.
Duda azt mondta, a csővezeték lehetővé teszi a lengyelországi gázszállítások diverzifikációját, megerősíti Lengyelország szuverenitását és függetleníti az országot az orosz szállításoktól. Szerinte a vezeték nagyban hozzájárul az EU-s országok gázellátási problémájának megoldásához is, mivel a gázt Lengyelországból „oda továbbíthatják, ahol szükség lesz rá”.
A VG augusztusban azt írta, elkészült a Lengyelországot és Szlovákiát összekötő gázvezeték, és „eddig 860 km készült el a Baltic Pipe rendszerből, azonban ez még folytatódik Magyarország, Ausztria és Románia irányába is”.
Morawiecki azt mondta, Európában a gázszállítások terén „véget ér az orosz dominancia korszaka, amit zsarolás, fenyegetések, nyomásgyakorlás jellemzett”. A Baltic Pipe ellensúlya annak, ami Putyin háborús terveit szolgálta, vagyis ellentéte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékeknek – utalt Morawiecki a szintén a Balti-tenger alatt létesült orosz-német beruházásokra.
Az Északi Áramlat két csővezetékén minap észlelt, egyelőre ismeretlen eredetű gázszivárgásokra utalva Morawiecki azt mondta: „Világosan látjuk, hogy szabotázscselekményről van szó”, ez valószínűleg az ukrajnai helyzet eszkalálódásának újabb szakaszát jelenti.
Mette Frederiksen az orosz gáztól való függetlenedés irányában tett fontos lépésnek nevezte a Baltic Pipe vezetéket. Azt mondta, Moszkvának nem szabad megengedni, hogy fegyverként használja fel az energiát.
Az ünnepségen részt vett Terje Aasland norvég olaj- és energiaügyi miniszter is.
Az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt Lengyelországba eljuttató Baltic Pipe október 1-jétől fog üzemelni. Az idei év végéig a PGNiG lengyel állami gázszolgáltató 900 millió m3 gáz szállítását tervezi rajta keresztül. Teljes, évi 10 milliárd m3 kapacitással a vezeték jövő év elejétől fog működni.
A PGNiG a csővezetéken a norvégiai koncessziókon alapuló saját kitermelésű gázt és a norvég talapzatokon aktív más szállítókkal már aláírt szerződésekből származó gázt szállít majd. A legnagyobb volumenű szerződést a PGNiG pénteken írta alá a norvég Equinor céggel: ennek értelmében 2023 elejétől 10 éven keresztül évi 2,4 milliárd m3 gáz érkezik Lengyelországba.
Lengyelországban a Baltic Pipe hozzájárul az április végén megszűnt orosz gázszállítások helyettesítéséhez. A lengyelországi gázfogyasztás tavaly 20 milliárd m3 volt. Az országban évi kb. 4 milliárd m3 földgázt termelnek ki. A gázszükségletet Varsó katari és amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) behozatalával is fedezi. A balti-tengeri Swinoujsciében működő LNG-kikötő kapacitását jövőre a tervek szerint 8 milliárd m3-re bővítik.
Az Energinet dán és a Gaz-system lengyel gázvezetékrendszer-üzemeltető közös beruházásaként létesített Baltic Pipe csővezetékrendszer összesen 900 km hosszú, a Balti-tenger felszíne alatti, 275 km hosszú részét 2020-ban kezdték el építeni. Az 1,6 milliárd euró értékű beruházás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 266 millió eurós támogatásával valósult meg. (MTI, VG)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.