Bár a Magyar Nemzeti Bank a Monetáris Tanács keddi, a várakozásokat meghaladó kamatemelésével lezárja az infláció megfékezését célzó kamatemelési ciklusát, ez még nem jelenti azt, hogy a továbbiakban ne élne az infláció letörésének legfőbb eszközével, a pénzkínálat szűkítésével. Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatemelési ciklus végét bejelentő online sajtótájékoztató második részében, Matolcsy György jegybankelnök után felszólalva három új, a likviditást szűkítő, a monetáris kondíciókat szigorító intézkedést jelentett be.

Nagyon leegyszerűsítve a helyzetet, amiért makroközgazdász származású olvasóinktól előre is elnézést kérek, a jegybankok lényegében egyetlen eszköze az infláció letörésére a pénzkínálat szűkítése, hiszen az infláció, a pénzromlás másként pénzbőségként is leírható: az árak azért emelkednek, mert van miből kifizetni azokat.

A kamatemelés értelme, hogy vonzóvá tegye a megtakarításokat, és drágítsa a hiteleket, így kétféleképp is pénzt vonjon ki a forgalomból. Hiszen azt a pénzt se lehet termékekre költeni, amit bankokban kötnek le, és azt se, amit nem vesznek fel hitelként.

Virág tájékoztatása szerint most három további intézkedéssel igyekeznek szűkíteni a pénzkínálatot:

• ötszörösére, 1-ről 5 százalékra emelik a bankok kötelező tartalékrátáját, vagyis a bankok ezt a pénzt nem fizethetik ki hitelként, hanem rajta kell ülniük;
• rendszeres diszkontkötvény-aukciókat rendeznek - vagyis lekötik a pénzeszközöket;
• valamint hosszabb futamidejű betéti eszközöket is bevezetnek - a lekötött pénzeket tovább tartják lekötve.

Virág szerint a három intézkedés hatására az egyhetes betéti eszköz állománya kevesebb mint a felére csökkenhet. A tartalékráta emelésével pedig a jelenlegi 400 milliárd forint helyett akár 2700 milliárd forintot is "sterilizálhatnak", vagyis vonhatnak ki lényegében a forgalomból.

Az alelnök azzal indokolta a kamatemelési ciklus szeptemberi lezárását, hogy Magyarország egyértelműen közelebb került az EU forrásokat érintő megállapodáshoz, valamint "a monetáris transzmisszió" biztosítja, hogy a magas alapkamat hatásai minden részpiacon érvényesüljenek. Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy a jegybanki alapkamattal párhuzamosan a bankok betéti kamatai is emelkednek majd, ösztönözve a lakossági megtakarítást, amit az infláció szempontjából önkéntes pénzkivonásnak is nevezhetünk.

A jegybank, bár már biztosítottnak látja, hogy az infláció tartósan csökkenő pályára álljon, egyelőre még azzal számol, hogy az őszi hónapokban még tovább fog emelkedni az infláció. Jelents csökkenésre 2023 közepétől számítanak, és aktuális várakozásaik szerint 2024-re eshet vissza az infláció a jegybanki cél közelébe. (Via MTI)