„Ami ma Oroszországban történik, azt fasizmusnak tekintem, és diktatúra van hazámban, Fehéroroszországban is. Putyin nélkül már legyőztük volna Lukasenkát, de az orosz elnök támogatásával eddig ez nem sikerülhetett” – mondta az író, oknyomozó újságíró, aki dokumentarista prózájával, a női látásmódnak a történelem témakörébe emelésével vált világhírűvé.
A 74 éves Szvetlana Alekszijevics felidézte, hogy a II. világháború után gyerekként számos beszélgetés szem- és fültanúja volt a falujában élő nőkkel, akik a megélt borzalmak és fájdalmak ellenére szeretettel tudtak beszélni életükről, gyerekeikről.
„Később, már újságíróként, az egyetem elvégzése után értettem meg ezeknek a nőknek a csodálatos bátorságát. A nők történetei, elbeszélései addig hiányoztak a történelemből és az irodalomból is, mindenhol a férfiak nézete uralkodott. A nők másként látták a részleteket, a háborúból nemcsak az emberek, hanem az állatok és a növények szenvedéseire is emlékeztek. A halott férjéről beszélő asszony olyan egyszerű, pontos szavakat használt, ahogy az Shakespeare vagy Dosztojevszkij műveiben olvasható” – idézte fel az író.
A fehérorosz írónőnek, aki 2015-ben vehette át az irodalmi Nobel-díjat, kétszer is (2000-ben és 2020-ban) el kellett hagynia hazáját, Fehéroroszországot, most Németországban él. Szerinte Lukasenka azért a félelemért bünteti népét, amit két éve, a rezsimellenes tüntetések idején át kellett élnie.
„Engem megfigyeltek, félő volt, hogy elvisznek, de az EU-s országok diplomatái a védelmemre siettek, vigyáztak rám. Egy reggel mégis távoznom kellett, és bár 50 ezer embert letartóztattak, 10-15 éves börtönbüntetésekre ítélték őket, az ellenállás nem szűnt meg Fehéroroszországban. Nemrég diákok siklattak ki egy Ukrajnába hadieszközöket szállító vonatot” – mesélte az írónő.
Az 1948-ban Ukrajnában született, de Fehéroroszországban felnőtt Szvetlana Alekszijevics dokumentarista műveiben a 20. századi szovjet és poszt-szovjet történelem olyan traumatikus eseményeit dolgozza fel, mint a II. világháború, az afganisztáni háború, a Szovjetunió felbomlása vagy a csernobili atomkatasztrófa. Aprólékos kutatómunka, valamint túlélők és szemtanúk százaival folytatott beszélgetések alapján Az utópia hangjai címen írta meg ötkötetes regényciklusát.
Több mint 50 nyelven és országban jelentek meg kötetei, amik alapján világszerte készültek filmek, színdarabok és rádiójátékok. Csernobili ima című dokumentumregénye fontos forrásául szolgált az HBO 2019-es sikersorozatának, a Csernobilnak. Magyarul eddig 8 könyve jelent meg, köztük a Csernobili ima és az Elhordott múltjaink is.
Idén februárban a világ több mint ezer írójának egyikeként levélben fejezte ki szolidaritásár Ukrajnával és ítélte el az orosz inváziót, egyben a vérontás azonnali befejezésére szólított fel.
A fesztivál díszvendége a megnyitó után vehette át a Budapest Nagydíjat, amit Karácsony Gergely főpolgármester és Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adott át. „Az a 20. századi történelem, ami mögöttünk van, azt nem szeretnénk újra látni” – mondta a főpolgármester, aki szerint 77 évvel az utolsó háború után újra háború van Európában, 36 évvel Csernobil után újra égnek a reaktorok, és fogy a szabadság levegője.
Szvetlana Alekszijevics írót Háy János József Attila-díjas író, költő méltatta. Azt mondta, ki kell mondani az emlékeket, ha nem akarjuk, hogy elfekélyesedjenek, vékony jégen táncol egy olyan szöveg, ami a valóságot tárja fel. Szerinte „minden világfelmutatás fikció”, akkor is, ha a valóságban gyökerezik, hogy mi kerül napvilágra, mely történetek és mondtatok, azt az alkotó dönti el. Jól dönteni csak ösztönből csak érzésből lehet – mondta Háy János, aki szerint Alekszijevics könyvei a jól döntés mintapéldái. „Ha ezek a könyvek álltak volna a világ igazgatóinak polcain, akkor nem lett volna Vietnam, Afganisztán, a délszláv háború, vagy az, ami most van a szomszédunkban” – mondta. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.