A Bosnyák tér felér egy időutazással.

A sarkon áll a százéves, a forgalmat a reggeli és éjszakai villamosrajzáskor megbénító villamosremíz, szemben foghíjtelek. Földszintes és emeletes házak a Nagy Lajos király útján, szinte mindegyikben működik valamilyen üzlet, hamburgeres, görög étkezde, műszaki outlet, presszó. A Csömöri úton ötvenes évekbeli háromemeletesek, amik annak idején megváltást jelentettek a komfort nélküli nyomorból érkezőknek. A sorház előtti széles térségben buszok követik egymást percenként, az osztott pályás út közepén gazos, parkolónak is használt villamossínen 1995 szentestéjén haladt el az utolsó 44-es a Keleti pályaudvar felé.

A téren a forgalmas villamosmegállóból a piac, a templom vagy a buszmegállók felé igyekvők egy oszlopokra kifeszített molinó alatt haladnak el, ami szombat délutáni tüntetésre hív a „Bosnyák térre épülő monstrumok” építése ellen. És csakugyan, kicsit távolabb látszanak már a daruk.

Nem sokkal a rendszerváltás után születtek az első tervek. A piac helyén bevásárlóközpontot álmodtak. Egy helyre költöztették volna az önkormányzatot, a rendőrséget és az ingatlankezelőt, és egy fasoros sétálóutcát is kialakítottak volna. Már akkor megjelent a dél-budai metróépítés mint ingatlanfejlesztési szempont.

A kétezres években, amikor a négyes metró megépítése kézzelfogható közelségbe került, egy lengyel cég jelentkezett be a területre: a metróállomáshoz kapcsolódóan 2011-ig plázát, új polgármesteri hivatalt, háromcsillagos szállodát és irodaházat akart építeni. A négyes metró végül megépült ugyan, de csak a Keleti pályaudvarig, a fejlesztésből megint csak nem lett semmi.

Horváth megmondta, mi a korrupció

A következő nekibuzdulás tavaly ősszel történt, Horváth Csaba MSZP-s polgármester egy új Bosnyák tér-koncepciót jelentett be, mindezt egy NER-es céggel, Tiborcz István üzlettársának, Balázs Attilának a Bayer Constructjával karöltve.