A magyar történelem kilenc legjobb nemzeti konzultációja

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel

Vannak, akik szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének legnagyobb szellemi teljesítményei az alkotmánymódosítások. Mások azt mondják, a nemzeti konzultációk még nagyobbak.

a) GO TEAM ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS!
b) NEMZETI KONZULTÁCIÓ 4 LYFE!!!!
c) FIDESZ

Azt viszont már kevesen tudják, hogy míg alkotmánymódosításból csak nyolcnál, nemzeti konzultációból már legalább kilencnél járunk. Hasonlóan olyan történelmi jelentőségű eseményekhez, mint Pelé góljai vagy a koronavírus áldozatai, a magyar nemzeti konzultációk pontos száma körül is vita van, erre hamarosan ki is fogunk térni, de a kilences tűnik a legszélesebb körben elfogadott számnak,

A jelenleg zajló kilencedik menetnek „nemzeti konzultáció a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról” a címe, és július 8-án Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára sajtótájékoztatóján büszkén jelentette be, hogy már 232 ezren vissza is juttatták a kiküldött kérdőíveket. Pedig a leadás határideje augusztus 15-e, így bátran jelenhtetjük ki, hogy mára a magyar nép megszerette a nemzeti konzultálást, élete fontos részének tekinti azt, és kényelmetlenül kezdene fészkelődni a székében, ha postaládájába időről-időre nem érkezne kéretlen levélszemét, Orbán Viktor aláírásával. Így hát eljött az ideje, hogy akárcsak néhány éve az alkotmánymódosításokat, most a nemzeti konzultációkat is végigvegyük a jótól a jobbon át a legjobbig.

De előbb egy kis történeti áttekintés. Orbán Viktor, az ellenzéki Fidesz vezetője az év februárjában hirdette meg, hogy 2005 a nemzeti konzultáció éve legyen. Ez akkor még nem mindent elárasztó levélszemetet jelentett, hanem a „kapcsolatot a politika és az emberek között”. Néhány héttel később meg is alakult a Nemzeti Konzultációs Testület, soraiban olyan elismert kapcsolatépítőkkel, mint Hoffmann Rózsa és Pozsgay Imre, szóvivőjük pedig egyenesen Kudlik Júia lett.

A következő hónapokban rendezvényeken, kérdőíveken, telefonon kérték ki állítólag 1,6 millió ember véleményét azzal kapcsolatban, hogy mi a szentséges atyaúristent szeretnének, mindezt azzal a deklarált céllal, hogy a Fidesz majd ezeket az igényeket szolgálja ki 2006-os választási győzelme után. 2006-ban azonban a Fidesz nem nyert, és így egy időre a nemzeti konzultáció intézménye is eltűnt a süllyesztőben. Egészen pontosan négy évre.

A 2010-ben hatalomra kerülő Orbán Viktor ugyanis két dolognak állt neki azonnal hatalomra kerülése után. Egyfelől kalapáccsal és vésővel tönkretenni az ország demokratikus intézményrendszerét, másfelől visszahozni a nemzeti konzultáció intézményét. A két dolog összefügg: miközben a NER-ben a valódi választások fokozatosan egyre kevésbé szabadok és demokratikusak lettek, a hatalom rendszeresen mutogathatott ezekre a semmilyen független szereplő által nem ellenőrzött felmérésekre, mint a demokrácia elképzelhető legmagasabb, kizárólag Magyarországon megvalósuló szintjére.

Miközben a nemzeti konzultáció gyakorlatilag hungarikum lett, az ezeket propagáló kék plakátok pedig a gémeskút és az üres stadion mellett a magyar táj jellegzetes díszletei, a NER mint a tűztől, úgy rettegett a valódi nemzeti véleménynyilvánítástól. Budapest 2024-es olimpiai pályázatát inkább visszavonták, csak ne kelljen róla népszavazást tartani, a vasárnapi boltzárról szóló népszavazás megakadályozására pedig a híres kopaszokat vetették be. Az pedig külön vicces volt, hogy 2018-ban valamennyi uniós tagország közül csak Magyarország nem vett részt az EU jövőjéről szóló konzultáción

2020-ra a nemzeti konzultációk lebonyolításának már valódi rítusa van. Kezdődik a miniszterelnöki bejelentéssel, aztán jöhet a kérdések nyilvánosságra hozatala, a már említett kék plakátok, ezek népművészetté nemesedett kreatív megrongálása, a diadalittas jelentések a milliónyi visszaküldött kérdőívről, majd annak közlése, hogy a kitöltők 96-99 százaléka éppen azt szeretné, amit hatalom sugalmazott. Szinte már unalmas lenne, ha néha nem dobnának be olyan újításokat, mint amikor a kormány a kormánypárt kérésére meghosszabbítja a kérdőívek visszaküldésének határidejét, vagy személyes kedvencemet, a szinte fokozhatatlan középénzégetés további fokozását, a nemzeti konzultációt megköszönő plakátkampányt

1. Nemzeti konzultáció a nyugdíjakról (2010. október)

A NER első nemzeti konzultációja teljesen nem is volt az, hiszen nem az egész nemzet, csak a nyugdíjasok kaptak levelet Orbán Viktortól.

Visszaküldött kérdőívek száma: 200 000
Kérdések száma: 5
Legértelmetlenebb kérdés: -
Legfelháborítóbb kérdés: Az új kormány alábbi intézkedései közül Ön melyikkel ért egyet?
Nyilvánvalóan aljas és/vagy hazugságot sulykoló kérdések száma: 0
Evidenciákra rákérdező kérdések száma: 2

Egyes szakértők szerint nem tekinthető valódi nemzeti konzultációnak, hiszen csak a nyugdíjasok kapták meg (állítólag 2,8 millióan), de ezt leszámítva az összes közül ez volt a legnemzetikonzultációbb. Bár a kérdések többsége butuska és/vagy irányított, volt köztük olyan, amire lehetett értelmes választ adni. Az utolsó kérdés az volt, hogy „Az Ön helyzetén milyen intézkedés javítana leginkább? (Kérjük, soroljon fel hármat)”, ami, különösen a későbbi konzultációkhoz képest korrekt érdeklődés. Összességében, mint annyi korai mű, az első nemzeti konzultáció kiforratlan, naiv, 2020-ból szemlélve szinte bájos alkotás.

2. Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről (2011. február)

A NER gránitszilárdságúnak tervezett, de máig nyolcszor módosított alaptörvényének felvezetéseként került sor az első, minden magyar állampolgárnak kiküldött nemzeti konzultációra.

Visszaküldött kérdőívek száma: 920 000
Kérdések száma: 12 kérdés + 1 szabadon megválaszolható: „Az Ön személyes javaslatai az új magyar alkotmány által védendő, a korábbiakban fel nem sorolt értékekről, elvekről”
Legértelmetlenebb kérdés: Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmány ne engedélyezze a mindenkori kormányok számára, hogy megadóztathassák a gyermeknevelés költségeit (azaz, a gyermeknevelés költségeit ismerje el a mindenkori adórendszer). Mások szerint erre nincs szükség, a mindenkori kormányok számára meg kell hagyni e költségek megadóztatásának jogát is. Ön mit gondol?
Legfelháborítóbb kérdés: Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmány közbeszerzésben való részvételt, illetve, állami támogatást csak olyan gazdasági társaság számára tegyen lehetővé, amelynek tulajdonosi szerkezete átlátható. Ön mit gondol?
Nyilvánvalóan aljas és/vagy hazugságot sulykoló kérdések száma: 6
Evidenciákra rákérdező kérdések száma: 4

Az első teljes nemzeti konzultáció sok szempontból volt műfajalapító, például az ekkor bevezetett, felháborítóan bugyuta „vannak akik.../mások szerint…” formátumú „kérdésekkel”. Bár a kérdések jelentős részéből már sütött az ájtatos rendpártiság, az uszító gyűlöletkeltés még nem jelent meg bennük. A faékegyszerűségű propaganda helyett ide még befértek a lakosság jelentős része számára érthetetlen kérdések az adórendszerről, valamint olyan, senki által nem vitatott evidenciák, mint hogy védje-e az alkotmány az állatokat és a növényeket. Érdemes az eredményeket is megnézni, volt 97 százalékos egyetértés is.

3. Szociális konzultáció (2011. május)

A kormány érezhetően rákapott a konzultálgatás ízére, alig három hónappal az előző után ismét ingert érzett a kérdésfeltevésre.

Visszaküldött kérdőívek száma: 1 140 000
Kérdések száma: 10
Legértelmetlenebb kérdés: Vannak, akik azt javasolják, hogy az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók (víz, szemét, csatorna, gáz, villany, távfűtés) magánérdekeit: ne engedje, hogy extraprofitot szedjenek be és emiatt megfizethetetlenné váljanak a rezsiköltségek. Mások szerint az államnak nem szabad beavatkozni a közműszolgáltató magánvállalatok árképzésébe. Megint mások azt mondják, csak azokat védje az állam a közműdíjak emelkedésétől, akik erre rászorulnak. Ön mit gondol?
Legfelháborítóbb kérdés: Vannak, akik szerint az oktatási rendszert úgy kell átszervezni, hogy az állam közpénzből azokat a képzéseket támogassa elsősorban, amelyekkel valóban el is lehet helyezkedni. Mások szerint az oktatást nem kell a valós gazdasági igényekhez igazítani. Ön mit gondol?
Nyilvánvalóan aljas és/vagy hazugságot sulykoló kérdések száma: 5
Evidenciákra rákérdező kérdések száma: 1

Talán a túlzott lelkesedés, a szusszanásnyi pihenő nélkül lezavart második 2011-es nemzeti konzultáció tehet róla, de a Szociális Konzultáció kicsit laposra sikerült. Pedig ezt már több mint 8 millió állampolgárnak küldték szét, minden 16 év feletti magyar kapott belőle. Volt benne multi-, szegény- és értelmiségellenes uszítás, de a kormány propagandistái ekkor még nem jöttek rá, hogy kell a lehető legegyszerűbb üzenettel, dagályos, bekezdésnyi kérdések és bonyolult válaszok nélkül uszítani. A válaszok szórásán is látszik, hogy itt meg nem sikerült teljesen irányba állítani a nemzetet.

4. Gazdasági konzultáció (2012. július)

Ha lett volna egy csepp humoruk, ezt Gazdasági konzultáció PhD néven futtatják

Visszaküldött kérdőívek száma: 700 000
Kérdések száma: 16
Legértelmetlenebb kérdés: Vannak, akik szerint a munkanélküliség által leginkább sújtott területeken szabadvállalkozási zónák kialakítására lenne szükség. Külföldi példák bizonyítják, hogy az ilyen zónákban, ahol az új vállalkozások komoly adókedvezményt kapnak, gyorsan tudnak nagyszámú munkahelyet teremteni a helybelieknek. Mások szerint nem kell szabadvállalkozási zónákkal ösztönözni a munkahelyteremtést. Ön mit gondol?
Legfelháborítóbb kérdés: Vannak, akik szerint a magyar kormánynak kiemelten támogatnia kellene a nők, különösen a kisgyermekes anyukák munkába állását. Mások szerint erre nincs szükség, a kisgyermekes anyuka inkább maradjon otthon a gyermekével. Ön mit gondol?
Nyilvánvalóan aljas és/vagy hazugságot sulykoló kérdések száma: 2
Evidenciákra rákérdező kérdések száma: 2

Valamennyi nemzeti konzultáció közül a legfurcsább, tele olyan kérdésekkel, amiken diplomás közgazdászok is alaposan össze tudnának veszni, annyira bizonytalan a helyes válasz. Egy olyan országban, ahol rendkívül magas a pénzügyi analfabéták aránya, egészen meredek ötlet áfakulcsról és szabadvállalkozási zónákról tenni fel kérdéseket a népnek, de ha az ember tudja, hogy milyen kérdőívek jöttek később, még bőven ez az értelmesebb megoldás.

INTERMEZZO: Nemzeti konzultáció az internetről

Egyes források ezt is valódi nemzeti konzultációnak tekintik, de szerintünk nem az. Nyilván a hatalom sem vette komolyan, azért bízták Deutsch Tamásra. Miután 2014 végén a tervezett netadó elleni budapesti tüntetések mérete és hevessége mindenkit, még a kormányt is meglepte, ott fent azt találták ki, hogy a gőzt a legegyszerűbben egy internetről szóló nemzeti konzultációval lehetne kiereszteni, azt úgy zabálják majd a fiatalok, mint az extázistablettákat. Ezúttal nem voltak postán kiküldött kérdőívek, csak egy weboldal, az internetkon.hu, amelyen 2015 februárjától először kérdéseket lehetett javasolni, majd ezek közül 20-ra válaszolni. Mindent elmond az egész kezdeményezés komolyságáról, hogy az internetkon.hu címen ma egy miskolci ortopédiai magánrendelő honlapja található.

5. Bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció (2015. május)

A nemzeti konzultációk aranykorának kezdete, a nemzeti konzultációk triptichonjának első darabja.

Visszaküldött kérdőívek száma: 1 000 000
Kérdések száma: 12
Legértelmetlenebb kérdés: Ön szerint az elkövetkező években lehet-e terrorcselekmény célpontja Magyarország?
Legfelháborítóbb kérdés: Sokféle véleményt hallani a bevándorlás kérdésével kapcsolatban. Vannak, akik szerint a megélhetési bevándorlók veszélyeztetik a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését! Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?
Nyilvánvalóan aljas és/vagy hazugságot sulykoló kérdések száma: 7
Evidenciákra rákérdező kérdések száma: 2

A NER második ciklusa volt az, amikor az első ciklus útkeresése után a nemzeti konzultáció intézménye beérett, és tömegpusztító fegyverként kezdte rombolni a magyar társadalmat. Ekkor lepték el az országot a „tiszteletben kell tartanod a kultúránkat” plakátok, és a feltett 12 kérdésben már nyoma sem volt a korábbi konzultációk egyrésztmásrészt mismásolásának. A válaszok jelentős része is a nevetséges teljesen egyetértek - inkább egyetértek – nem értek egyet formulát követte, és így öt év távlatából nézve ez a kérdőív elég jó kordokumentuma a pillanatnak, amikor a NER elkezdett valami tényleg nagyon sötét és nagyon szomorú dolog lenni.

6. „Állítsuk meg Brüsszelt!” (2017. április)

A triptichon második része pont olyan sötét remekmű, mint A birodalom visszavág.

Visszaküldött kérdőívek száma: 1 680 000
Kérdések száma: 6
Legértelmetlenebb kérdés: -
Legfelháborítóbb kérdés: „Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzon. Ezek működése veszélyezteti függetlenségünket. Ön szerint mit tegyen Magyarország?”
Nyilvánvalóan aljas és/vagy hazugságot sulykoló kérdések száma: 6
Evidenciákra rákérdező kérdések száma: -

A konzultáció, ami a piros stoptáblában álljt mutató tenyeret a magyar folklór részévé tette. Valamennyi nemzeti konzultáció legrövidebbikének hat kérdése olyan volt, mint hat lórúgás. A NER ekkor már nem hazudozott, hanem egy teljesen alternatív univerzum felépítésén dolgozott, a kérdéseknek már csak egy-egy foszlánya állt bármiféle kapcsolatban a valósággal. Az Európai Bizottság össze is állított egy ellenkiadványt, amiben tételesen cáfolták a kérdőiv kummantásait, de ez pont olyan kevés vizet zavart, mint amikor kiderült, hogy a konzultáció honlapja orosz szerverekre továbbít személyes adatokat.

7. Nemzeti konzultáció a Soros-tervről (2017. október)

A teljes őrület.

Visszaküldött kérdőívek száma: 2 300 000
Kérdések száma: 7
Legértelmetlenebb kérdés: A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen. A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt. Soros szerint jelentős összegeket kellene költeni a bevándorlókra. „Az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket - és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak.” (Project Syndicate, 2015. 09. 26.) A milliárdos szerint ezt az összeget hitelből kellene előteremteni. Soros úgy gondolja, hogy a hitelek visszafizetéséhez adóemelésre van szükség: a milliárdos emelné az ÁFÁ-t, valamint a benzinfogyasztást és a turizmust terhelő adókat. Soros tavaly Brüsszelben azt is javasolta, hogy az EU a migrációs válság megoldása érdekében csökkentse a közép-európai országoknak járó mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat. Ön támogatja a Soros-tervnek ezt a pontját?
Legfelháborítóbb kérdés: A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen. Soros György „A nyílt társadalom” című könyvében arról írt, hogy „a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül”. Soros arról is nyíltan beszélt, nem szabad feladnunk meggyőződésünket, hogy a migráció jót tesz Európának. Felszólította a nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) és a vállalatokat, hogy legyenek a bevándorlás szponzorai. Arról is beszélt, hogy a kontinensnek végre aktív lépéseket kell tennie a nyílt társadalmak kialakítása érdekében. Egyes európai országokban és multinacionális cégeknél már ma is önként eltávolítják az európai, keresztény szimbólumokat, hogy azok „ne sértsék a bevándorlók érzékenységét”. Ön támogatja a Soros-tervnek ezt a pontját?
Nyilvánvalóan aljas és/vagy hazugságot sulykoló kérdések száma: 7
Evidenciákra rákérdező kérdések száma: -

A csúcs, amit egyszer, valahol tanítani fognak. Legfeljebb annyi a kérdés, hogy milyen előjellel. Minden kérdés ugyanazt a formátumot követte: hosszadalmas, velejéig hazug fröcsögés, majd jött a vádló mutatóujj: „ön támogatja a Soros-tervnek ezt a pontját?”. A lehetséges válaszok: igen vagy nem. Semmi nüansz, semmi középút, semmi kétség. Különösen gyomorforgató volt az Ahmed H.-t kipécéző kérdés, de igazságtalan lenne azt kiemelni a másik hat, hasonló színvonalú remekmű közül. Mindez a legendás, ördögien vigyorgó Soros-képes fejléc alatt, ami persze csak véletlenül nézett ki pont úgy, mint a történelem összes antiszemita karikatúrája.

8. Nemzeti konzultáció a családok védelméről (2018. október)

Mit csinált Picasso, miután megfestette a Guernicát? Tolsztoj, miután befejezte a Háború és békét? Hát ezt.

Visszaküldött kérdőívek száma: 1 300 000
Kérdések száma: 10
Legértelmetlenebb kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyermekeink szellemi, lelki és fizikai fejlődése olyan érték, amelyet a magyar államnak védenie kell?
Legfelháborítóbb kérdés: Egyetért-e Ön azzal az alapértékkel, miszerint a gyermekeknek joguk van anyához és apához?
Nyilvánvalóan aljas és/vagy hazugságot sulykoló kérdések száma: 3
Evidenciákra rákérdező kérdések száma: 3

A NER harmadik ciklusának első kérdőíve egyszerűen nem mehetett tovább a Soros-konzultáció által kijelölt úton, mert akkor mindenkinek felrobbant volna a feje. Így hát inkább visszatértek az első nemzeti konzultációk gügyögősen konzervatív hangulatához. A formátum itt a rövid tanmese + Egyetért-e Ön azzal.... kérdés volt, válaszként pedig csak igen vagy nem. Útkeresés? Új hajnal? Ekkor még nem volt világos, hogy mi lesz a nemzeti konzultációk sorsa több mint egy évtizeddel azután, hogy Orbán Viktor először bedobta az ötletet. Az viszont már igen, hogy ennek a konzultációnak a népszerűsítésébe az összes fideszes politikusnak be kellett szállnia.

INTERMEZZO 2: Társadalmi konzultációs kérdőív a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról

2019 novemberében a kormány nemzeti konzultációt hirdetett meg olyan lényegtelen dolgokról, mint a klímavédelem és Magyarország jövője. Csak sajnos erről elfelejtették értesíteni a magyar állampolgárokat.

9. Nemzeti konzultáció a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról (2020. július)

A NER nem lett volna NER, ha a történelmi jelentőségű koronavírus-járványt nem fejeli meg egy kis konzultálgatással.

Visszaküldött kérdőívek száma: -
Kérdések száma: 13
Legértelmetlenebb kérdés: A járvány újabb hulláma esetén az alább felsorolt intézkedések közül melyiket támogatná?
Legfelháborítóbb kérdés: A koronavírus-járványt követő gazdasági válság kezelésére Soros György új tervvel állt elő: azt javasolta, hogy az unió tagországai vegyenek fel hatalmas kölcsönöket, örökkötvényeket, amelyek után generációkon keresztül örökre kamatot kellene fizetni. A szakértők szerint ez adósrabszolgaságba taszítaná a nemzeteket. Ün elutasítja Soros György tervét, amely beláthatatlanul hosszú időre eladósítaná hazánkat?
Nyilvánvalóan aljas és/vagy hazugságot sulykoló kérdések száma: 5
Evidenciákra rákérdező kérdések száma: 2

Nagyot fordult a világ az előző konzultáció óta, és bizony ez az évtizedes magyar tradíció körül is voltak zavarok: 2019 nyarán például kirúgták a nemzet fő konzultátorát. Februárban még úgy volt, hogy a Szeviép-ügyről és a „börtönbizniszről” konzultálunk, de ezt elsodorta a Covid-19. Talán ennek is köszönhető, hogy a legutóbbi (de reméljük nem legutolsó) konzultáció furcsa öszvérmegoldás lett. A fentebb is idézett kérdés, ami a lakosságtól várta el, hogy mondja meg, mit kellene tenni egy újabb hullám esetén a legelső, nyugdíjas konzultáció hangulatát idézte. A sorosozó-brüsszelező kérdések viszont hozták az Aranykor hangulatát. Tisztára mintha ezt a konzultációt nem egy szakember, hanem egy széttartó érdekeket képviselő bizottság írta volna. A hatalom is érezhette, hogy valamit újítani kéne, egy régi marketingtrükköt bevetve nem egyszerre, hanem részletekben jelentették be a konzultáció kérdéseit, így igyekezve fokozni a várakozást. De ez sem jött be, és hogy mennyire elfogyhatott a szusz, azt a teljesen jellegtelen, arcmozaikos plakátok is jelezték. Egy nagy korszak vége? Sikerül majd megújulni? Muszáj lesz, hiszen ez a nemzet konzultáció nélkül nem létezhet.