A hatalom egy éve kopasz erőemberekkel mutatta meg, mi a véleménye a demokráciáról

  • 2016. február 23-án szintet ugrott a rendszer: nagydarab, kopasz férfiak látványosan ellehetetlenítettek egy népszavazási kezdeményezést.
  • A Fidesznek kedvező eredménnyel egy Fidesz-közeli, csendes vidéki asszony és Kubatov Gáborhoz köthető, büntetett előéletű férfiak viccet csináltak a demokráciából.
  • Az igazság végül győzött, de az a legkevésbé sem volt megnyugtató, ahogy a bűncselekményt a hatóságok kezelték.
  • Most megint egy kínkeserves népszavazási kezdeményezéssel sikerült hasonló eredményt elérni.

A magyar kormány 2015. március 15-től szigorította a kiskereskedők vasárnapi nyitvatartását, emiatt a boltok többsége vasárnap kénytelen volt bezárni. Ezt a közvélemény-kutatások szerint az emberek széles körben elutasították, és az ellenzék is sokat támadta. A jól szervezettséggel vagy rámenősséggel legkevésbé sem vádolható szocialisták népszavazási kezdeményezéssel próbálták volna megtorpedózni a rendszert, de 18 próbálkozás is hiábavaló volt, valahogy mindig megállították őket, a végén már egy magánszemély állítólag 30 másodperccel előzte be őket egy értelmetlen kérdéssel.

Így megint hónapokig állt az ügy, de lehetett tudni, mikor mondja ki a Kúria, hogy az MSZP-seket megelőző magánszemély kérdése hülyeség. Mindenki erre a pillanatra várt, ugyanis aki a döntés után a Nemzeti Választási Iroda épületének előterében először pecsételt az automatánál, legközelebb annak a kérdése kerülhetett a Kúria elé, függetlenül attól, van-e értelme a népszavazási kérdésének.

A nap, amikor nyíltan kiálltak a demokrácia ellen

Ez a nap 2016. február 23-án jött el, csakhogy aznap reggel – még a szocialista képviselő, Nyakó István érkezése előtt – 15-20 kopasz, kigyúrt, kidobónak tűnő ember jelent meg az NVI-nél.

Amikor az újságírók kérdezték őket, hogy mit keresnek ott, nem válaszoltak, viszont a munkájukat próbálták akadályozni, miközben röhögcséltek, viccelődtek egymással. Olyan is volt köztük, aki azt sem tudta, hol van, pedig volt olyan pillanat, amikor ők döntötték el, hogy ki mehet be az épületbe, és kerülhet a kulcsfontosságú pecsételő közelébe.

Mint kiderült, több szálon is kötődtek Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgatóhoz és Fradi-vezérhez, és a szolnoki Kápolna Fitness volt a központjuk.

Nyakó Istvánt az NVI épületében nagydarab, kopasz férfiak veszik körül, hogy ne adhassa le a szavazatát 2016. február 23-án

Aztán egy idős hölgy is az NVI-be ért, a kopaszokhoz hasonlóan ő sem árulta el, hogy kicsoda, vagy mit szeretne. Róla korán kiderült, hogy Erdősi Lászlóné, Herceghalom volt fideszes polgármesterének felesége. Az is hamar egyértelmű lett, hogy a kopaszok összejátszanak vele, miután az egyikük mappáját átvilágító fényben látszott, hogy a nála lévő iraton Erdősi Lászlóné neve szerepel.

Másodpercekkel azután, hogy a Kúria döntését közölték, heves mozgolódás kezdődött, de a tömegben Erdősi Lászlóné kísérője tudott először a pecsételőhöz érni, kb. 4 másodperccel megelőzve Nyakót. Később kiderült, hogy Erdősiné abszurd módon azért akart népszavazást, mert egyetértett azzal, hogy zárva vannak a boltok vasárnap.

Erdősi Lászlóné és kísérője sietve elhagyja a Nemzeti Választási Iroda épületét, miután az erőemberek segítségével megelőzték Nyakó Istvánt (Fotó: Balogh Zoltán / MTI)

Aznap este több százan tüntettek a választási iroda épülete előtt.

A Fidesznek annyira nem volt köze az ügyhöz, hogy Orbán másnap bejelentett egy teljesen más népszavazást

A Fidesz akkor azt mondta, hogy az MSZP-balhézik, és nekik semmi közük nincsen a történtekhez. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter azt mondta, felháborító, ami a választási irodánál történt, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig már annak is örült, hogy valakinek azért sikerült benyújtani egy kérdést. Kósa Lajos nem volt hajlandó az ügyről beszélni.

Orbán Viktor másnap bejelentette, hogy a kormány népszavazást kezdeményez a menekültkvótáról.

(Az a népszavazási erőlködés is szép ívet futott be: az értelmetlen, fasiszta jellegű kampányként bevetett kvótanépszavazás egyébként érvénytelen lett, ennek ellenére Orbán benyújtotta a témában az alkotmánymódosítását, de az is elbukott, amikor pedig a Jobbik nyújtotta be szinte pont ugyanazt a javaslatot, azt meg épp a Fidesz gáncsolta el.)

Kubatov Gábort csak 9 nap után lehetett elérni: azt mondta, méltatlannak tartja, amit a hozzá köthető izmos kopaszok tettek, és amivel végül a Fidesz járt jól. Néhány nappal később azt mondta, semmit sem tudott az egészről, és hogy a botrányokozás a baloldal érdeke volt.

Néhány abszurd részlete is volt az ügynek. A kopaszok közül ketten 1-1 millióra beperelték az ATV-t, mivel a felvételeken nem takarták ki az arcukat, de a pert szerencsére elbukták. Gulyás Mártont pedig azért bocsátották próbára egy évre, mert az NVI épületéről tiltakozásul levette a táblákat, jelképesen bezárva az irodát. Az ügyészség azt mondta, a cselekedete közösségellenes, erőszakos, másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltően garázda volt – mondták ezt úgy, hogy ehhez hasonlót sem állítottak arról, hogy Nyakót egy platónyi erőember állta körül az épületben.

Beindult a vetítés, mintha nem lett volna teljesen egyértelmű, mi történt

A következő hónapokban nem sok biztató fejlemény történt az ügy kivizsgálásában. A kiérkező rendőröket egyáltalán nem zavarta, hogy „biztonsági” emberek csoportosan jelentek meg a választási irodánál. (Pedig máskor képesek egy demonstráció közepén ellenzéki politikusokat igazoltatni.)

A választások tisztaságáért felelős állami szervezet tagjainak többsége a hatalom cinkosának állt (ahogy ezt később, a kvótanépszavazásnál is bebizonyította), és elképesztő indoklással hitelesítették Erdősi Lászlóné kérdését, mondván, Nyakót fizikailag nem akadályozták a kopaszok. Pedig de:

Akkor meg is írtuk, hogy innentől azt is el lehet képzelni a Fideszről, hogy komplett választásokat csal el.

Technikai szöszmötölés is folyt, aminek a részeként – ahogy azt Pálffy Ilona, az NVI vezetője mondta – a Nemzeti Választási Bizottság tagjai nem akarták megnézni az Erdősiné és a kopaszok összejátszását bizonyító felvételt. Végül azért az NVB is feljelentést tett a kopaszok ellen.

Az NVI ezután Orbán kérésére közölte azt is, milyen módosításokat javasol, hogy ne történhessen megint ilyen balhé, csakhogy ezeket már 2015. július 29-én is megtették, de akkor a kormány és a kormánypárti frakciók ezt nem támogatták. Erről az Igazságügyi Minisztérium törvénymódosítást is benyújtott, de az ellenzék szerint ez nem volt elég, nem is lett belőle semmi.

A kopaszok elleni nyomozás hatékonyságáról is aggasztó hírek jöttek, Kubatovot például meg se hallgatták. Augusztusban végül – annak ellenére, hogy a törvény szerint igenis bűncselekmény történt – megszüntették ellenük a nyomozást, ami miatt Nyakó István panaszt tett, az NVB viszont lazán belenyugodott.

Az ügyészség amiatt sem nyomozott, hogy az NVI elnöke elküldte a kopaszok miatt kiérkező rendőröket, mert egyrészt amúgy sem utasíthatja őket, másrészt a kopaszok elleni nyomozást is megszüntették, így nem is történhetett bűnpártolás.

Amikor nyáron a Ligetvédők ellen is nagydarab, a rendőröket üvöltve utasítható embereket vetettek be, megírtuk: Magyarországon is bevett gyakorlattá vált, hogy politikai vitákban nem pontosan beazonosítható hátterű, de a kormány érdeke szerint eljáró verőemberek jelennek meg, ráadásul egyre kisebb jelentőségű ügyekben is.

Nagyon-nagyon nehezen, de sikerült célt érni

A Kúria szerencsére már hamarabb, még áprilisban döntött a „Nyakó kontra Erdősiné” ügyben, és bár az MSZP-sek már – ugyan teljes joggal, de mégis – abszurd módon köröztek a pecsételő körül, végül a Kúria simán nekik adott igazat, így az ő eredeti, népszavazási kérdésükre kezdhették volna el az aláírásgyűjtést.

Csakhogy a kormány egy héten belül, különösebb indoklás nélkül, de nyilvánvalóan azért, hogy az MSZP ne kovácsolhasson politikai tőkét a népszavazásból, visszavonta a vasárnapi zárvatartásról szóló törvényt, okafogyottá téve az aláírásgyűjtést. (A KDNP a vasárnapi zárvatartás álmát azóta sem engedte el teljesen.)

A többség akarata végül érvényesülhetett, viszont ehhez az igazságnak a Fideszt védő nagydarab, kopasz erőembereken, a választási rendszer hibáival visszaélő hivatalnokokon és a látványosan bénázó hatóságokon is át kellett verekednie magát. Ha nehézkesen is, de sikerült letörni a kormány ellenállását.

(Legutóbb a Momentum Mozgalomnak kellett 266 ezer aláírás összegyűjtésével kézzelfogható bizonyítékot felmutatnia, hogy rá tudja kényszeríteni Orbánékat, hallgassanak a többségre. Aminek a véleményét a hatalom a saját felmérései – és a tapasztalatok – alapján valószínűleg amúgy is tudta, csak nem vette figyelembe, egészen addig, amíg valaki pártügyet nem csinált a nemzeti ügyből, hogy végre nemzeti ügyként kezeljék, vagy legalábbis megfontolják, mit akar a nemzet. Ellenzéki képviselőkre hivatkozva vonták vissza a pályázatot úgy, hogy sem ellene, sem mellette nem érveltek végig.)

A kopaszok – azaz a hatalomnak rövid távon kedvező eredménnyel záruló választási csalás konkrét elkövetői – viszont mind megúszták az elszámoltatást. Az ügyükben azért még mindig van halvány remény: Nyakóék pótmagánvádas eljárást indítottak a 11 férfi ellen, és az indítványukban mindegyikük neve és címe szerepel. Mindannyian büntetett előéletűek.

;