A migrációs helyzetről egyeztetett Budapesten Orbán Viktor a szerb elnökkel és az osztrák kancellárral. Megállapították, hogy ez továbbra is súlyos probléma, csak éppen kevesebb figyelem irányul rá, és szoros együttműködésre van szükség a nyugat-balkáni országokkal.

Orbán arról beszélt, hogy a szerb-magyar határtól „minél délebbre kell tolni a védelmi vonalat, amin nem lehet átjutni”. Vagyis meg kell erősíteni a Szerbia és Észak-Macedónia közti határt.

A következő lépés szerinte, hogy „akik illegálisan vannak az országainkban, azokat vissza kell vinni oda, ahonnan jöttek (...) Ezt igazán magára vállalhatná az Európai Unió”.

A harmadik pedig, hogy hotspotokat kell létrehozni az EU-n kívül, ahol a menedékkérők benyújthatják kérelmeiket. Szerinte, ha máshol nem lenne erre lehetőségük, „megoldódnának a gondjaink”.

Az osztrák-magyar-szerb migrációs együttműködés keretében hamarosan miniszteri szintű találkozót tartanak Belgrádban, majd Bécsben is egyeztetni fognak.

Konkrétumként a rendőri együttműködés bővítése, a szerb és az észak-macedón hatóságok támogatása hangzott el Karl Nehammer osztrák kancellártól.

„A kannibalizmus kezdete az Európai Unióban”

A háború gazdasági hatásairól Orbán azt mondta, mivel a keleti szállítási útvonalak megbénulnak, Magyarországnak most Szerbia a legfontosabb partnere déli és keleti irányban. Szerinte ez a helyzet felértékelte a Belgrád-Budapest-vasútvonalat.

Arról is beszélt, hogy hosszabb távon „tulajdonosi oldalról” is össze akarják kapcsolni a magyar és szerb energiatermelő és -szállító rendszereket.

A válsággal kapcsolatban felrótta, hogy nincs közös uniós pénzügyi alap a vállalatok megsegítésére. Szerinte látszik, hogy a a gazdagabb országok óriási pénzekkel tudják segíteni a saját cégeiket, de a szegények erre képtelenek. „Ez a kannibalizmus kezdete az Európai Unióban, ez meg fogja bontani az európai egységet.”