2014 és 2021 között nem lettek hidegebbek a telek, az eszközök sem lettek rosszabb hatékonyságúak, a magyar lakosság gázfogyasztása mégis 2,5 milliárd köbméterről 4 milliárdra nőtt - erről beszélt Palkovics László technológiai és ipari miniszter a Portfolio energiagazdasági konferenciáján.

A miniszter azt is mondta, hogy a rezsicsökkentés szabályainak megváltoztatásával jelentős fogyasztáscsökkentést lehet elérni, vagyis lényegében azt mondta, hogy a gáz és villany hatósági árazása miatt nőtt a magyar gázfogyasztás, ezen keresztül pedig az orosz gázfüggőség.

A gázfogyasztás csökkentése Palkovics előadásának fő témája volt, hiszen a mostani elszállt gázárak miatt kulcskérdés, hogy hogyan lehet ettől függetleníteni a magyar gazdaságot. A miniszter arról beszélt, hogy a földgáz súlya még mindig elég nagy az energiamixben, 44 százalék, ha az áramtermelésre és távhőre felhasznált földgázt is beleszámoljuk. Ehhez képest a kormány célja az, hogy 2050-re már csak annyi gázt kelljen felhasználni a magyar energiarendszerben, amennyi a kiegyenlítő kapacitások beindításához szükséges. Addigra a gázimport lényegében nullára csökkenne a tervek szerint.

Palkovics szerint csökkenteni kell a földgázigényt, amit talán a lakosságnál lehet a legjobban elérni, valamint a kereskedelemben és a közszolgáltatások területén. Az iparban a miniszter szerint a szektor maga elkezdi megtenni a szükséges lépéseket. A gázigény-csökkentés mellett a kiváltás is fontos szerepet kap a kormány stratégiájában, legalábbis az import kiváltása, többek között a hazai kitermelés növelésével. A miniszter azt mondta, most nagyjából 1,3 milliárd köbméter a hazai földgáz-kitermelés, de ezt 2 milliárdra lehetne növelni. A gázt a fűtésben pedig árammal kell kiváltani, bár az áramimport arányát is csökkentené a kormány. Viszont a villanyhálózat fejlesztésre szorul.

A miniszter a Paksi és Mátrai erőművek termelésének meghosszabbításáról is beszélt. Mint mondta, a jelenlegi tervek szerint az atomerőművet 2032 körül kezdenék csak kivezetni, a lignitet égető Mátrai Erőmű termelését pedig még 25 százalékkal növelni is lehetne. Gulyás Gergely korábban arról beszélt, hogy ennek az erőműnek a működését 2029-ig kitolnák.

Mindezek mellett olyan lehetőségeket is vizsgál a kormány, mint a szélenergia jobb kihasználása, ehhez Palkovics szerint csak elő kell venni a régebbi terveket, ezzel talán arra utalva, hogy bár korábban születtek tervek szélerőművek telepítésére, ezeket a kormány Lázár János vezetésével 2016-ban lényegében lesöpörte az asztalról. Palkovics beszélt még a hidrogénstratégia és biomassza-stratégia fontosságáról (ez utóbbit még meg kell írni), és arról, hogy az állam támogatásokat ír majd a megújuló energiát tárolni képes kapacitások létesítésére.

A földgáztól elszakadni nem lesz olcsó, Palkovics szerint több mint 10 milliárd euróba kerülne, amit uniós forrásokból finanszírozna a kormány. A miniszter szerint vége van az olcsó orosz gáz korszakának, a jövőben ezért „sokkal izgalmasabb, változatosabb” energiarendszere lesz Magyarországnak. Igaz, a kormány lényegében beismerte tegnap, a Gazprommal kötött fizetési halasztási megállapodás bejelentésekor, hogy az olcsó orosz gáz korszaka már egy ideje véget ért, hiszen hiába van gázszerződése Magyarországnak a Gazprommal, azt ugyanannyiért adta az orosz cég, mint amennyibe a holland gáztőzsdén kerül. (Telex)