• Orbán Viktor nyilvános beszélgetésen válaszolt kérdésekre, igaz, ehhez a német fővárosig kellett utazni.
• Kiderült, hogy Trumpban látja a béke reményét, és hogy Bucsáról 1956 jutott eszébe.
• Beszélt arról is, hogy a Bizottság primitív, katasztrofális szankciókat vetett ki Oroszországra, Biden pedig nagyon túllőtt a célon, amikor háborús bűnösnek nevezte Putyint.

Kedd délelőtt Orbán Viktor Berlinben egy nyilvános pódiumbeszélgetésen vett részt, a Cicero című politikai magazin főszerkesztőjével és a Berliner Zeitung című lap kiadóvállalatának tulajdonosával. Alexander Marquierrel és Holger Friedrichhel folytatott beszélgetésről az MTI is beszámolt ugyan, de eljutott hozzánk egy hangfelvétel, amin meghallgathattuk a teljes, több mint egy óra hosszú beszélgetést.

Videós összefoglaló:

link Forrás

A háború

A legtöbb kérdést Orbán Viktor természetesen az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kapta. Rögtön az elején azzal kezdte, hogy február elején, három héttel a háború előtt Moszkvában volt, öt órán át tárgyalt Putyinnal „egyfajta békemisszió gyanánt”, és látta, hogy Putyin elszánt.

Elmondása szerint meg is kérdezte Putyintól akkor, hogy mit gondol az ukrán hadseregről, mire az orosz államfő elmondta, hogy nagyon erős, jól felszerelt hadsereg az ukrán, amerikaiak és britek által kiképzett vezérkarral, információkat is kapnak az amerikaiaktól, és ezért nagyon erős ország. Ugyanakkor Putyin Orbán elmondása szerint világossá tette azt is, sosem fogja hagyni, hogy ez az ország a NATO-hoz csatlakozzon. (Ez a találkozó volt az is, melyen Putyin Orbán mellett nagyot hazudott a magyaroknak szánt földgáz áráról, de ez a keddi beszélgetésen nem került szóba.)

Orbán beszámolója szerint

Putyin nem mondta ugyan, hogy támadni fog, de a magyar miniszterelnök mégis megérezte, hogy baj van, el is ment szólni a NATO brüsszeli központjába, ahol a főtitkárral közölte ezt.

Ezért aztán amikor az oroszok megindultak február 24-én, Orbán szerint az történt, amire számított, és azon kezdett el gondolkodni, hogy hány magyar fog ebben meghalni.

Orbán ezután arról beszélt, hogy nagyon más a háborúval kapcsolatos német pozíció, mint a magyar: nemcsak a földrajzi távolságok miatt, hanem azért is, mert Kárpátalján él 200 ezer magyar. A miniszterelnök elmondta azt is, hogy a háborúban eddig közel 200 magyar halt meg: sokan közülük kettős állampolgárok voltak, és besorozott katonaként haltak meg a fronton. „Mi ott vagyunk ennek a háborúnak a közvetlen hatósugarában, van egy nagyon erős fenyegetettségérzésünk” – mondta el Orbán.

Orbán újabb kérdésre válaszolva elmondta, hogy szerinte az egész háborúval kapcsolatos diskurzus túlságosan Putyinra koncentrál, hogy mire gondol az orosz elnök, mit fog holnap tenni, és így tovább.

„Engem egyáltalán nem érdekel Vlagyimir Putyin”

– mondta ezután Orbán, majd azzal folytatta, hogy őt Magyarország és Európa érdekli, és épp ezért szerinte arra lenne szükség, hogy magukról gondolkozzanak, mi a magyar vagy a német érdek, ne pedig abból induljanak ki, hogy mi járhat Putyin fejében.

Orbán elmondta azt is, hogy ő már az első nap agressziónak nevezte a történteket, és Magyarország elfogadta az európai interpretációt, azt gondoljuk a háborúról, amit az EU mond, nincs külön magyar álláspont. Mint mondta, a nemzetközi jog felől is nyilvánvaló, hogy az oroszok agressziót követtek el.

Viszont szerinte a kérdés az, hogy amikor ezen a helyzeten gondolkodunk, kinek az oldalán állunk. És az ő válasza az, hogy a magyarokén. Épp ezért látja nagyon nagy gondnak, hogy nem sikerült elszigetelni ezt a konfliktust. Mint mondta, neki volt pár „brutális csörtéje” Angela Merkellel, de amit Merkel csinált a 2014-es krími válság idején, az mestermunka volt. Orbán szerint ugyanis már akkor is kitörhetett volna a mostani háború, de akkor a németek azonnal tárgyalást kezdeményeztek, és izolálták a konfliktust. Most pedig, amikor a háború kitört, nem volt senki Európában, aki izolálni próbálta volna

„Nem vagyok hajlandó úgy segíteni az ukránoknak, hogy közben tönkreteszem Magyarországot, hogy közben magyarok halnak meg” – mondta el Orbán, és ez a gondolat aztán rendre visszaköszönt válaszaiban. Mint fogalmazott, ma két tábor van Európában, a háborús és a béketábor, és ő a béketáborhoz tartozik: azonnali tűzszünetet és tárgyalásokat akar.

Katasztrofális, primitív szankciók

Szóba kerültek természetesen a szankciók is, melyeket az Orbán-kormány eddig ugyan mindig megszavazott, de melyek ellen épp most indítanak nemzeti konzultációval egybekötött negatív kampányt. Orbán azzal kezdte, hogy nehéz tárgyalásai vannak a Bizottsággal, ezért udvariasan kéne fogalmaznia, majd

katasztrofálisnak és primitívnek nevezte az EU-s szankciókat.

Orbán példaként azt hozta fel, hogy Brüsszelben is azt mondta, Magyarországra csak csövön lehet hozni az olajat, a tenger felől nem, szóval ha szankciót vetnek ki az orosz olajra, másnap leáll a magyar gazdaság.

„Én kénytelen vagyok mindig azt mondani, hogy ha szankció, akkor nekem van egy problémám. Segítetek megoldani, vagy nem? Ha nem segítetek, akkor vétózok. Ha segítetek, akkor elfogadom a megoldást, és csináltok, amit akartok” – foglalta össze az elmúlt hónapok tárgyalásait.

Szerinte a szankciók azért sem működnek, mert az volt a terv, hogy ne finanszírozzuk az oroszokat, erre az árak az egekbe szöktek, és a primitív szankciók miatt extra pénzt adtunk nekik. Mint mondta, nem azt sugallja, hogy vonják vissza a szankciókat, vagy hogy ne legyenek, csak hogy gondolják-faragják újra a meglévőket, és értelmesebb módon legyenek kivetve, mert a szankciót elvben mindig az erős vet ki a gyengére, de most az energiaügyben törpére Európa szankcionálja az energiaóriás Oroszországot (erről a kérdésről ezt a korábbi cikkünket ajánljuk.)

Orbán elmondta azt is, hogy miután „bizonyos terroristacsoportok” felrobbantották az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeket, ő aggódik, hogy a Déli Áramlattal is ez történik, és akkor Magyarország ellátás nélkül marad. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy szerinte a hosszabb távú európai érdek nem az, hogy az orosz energiafüggőséget felcseréljük egy amerikai függőségre, „mi nem gazdát akarunk váltani”, hanem hogy függetlenek legyünk, azaz több helyről lehessen energiát venni, és a vevők ezeket az eladókat versenyeztethessék.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is, őt azzal vádolják, hogy Putyin trójai falova, de erre mindig az a válasza, hogy csak a magyar érdekeket képviseli. Szerinte az orosz-ukrán háború nyomán „az egész, Nyugat által vállalt konfliktusnak az a következménye, hogy nyilvánvalóvá vált a gyengeségünk”: korábban ha az USA azt mondta valamire, hogy ez a helyes, akkor a világ nagy része felzárkózott mögé, de ő még nem látott olyat, hogy Kína, India, az arab országok, Irán és Afrika is elhessegesse az amerikaiakat.

Orbán szerint nem helyes az a politikusi hozzáállás, amelyik előbb kigondolna egy hosszútávú rendezési tervet, és utána kezdene el tárgyalni, mert így tízezrek fognak még meghalni. Hanem fordítani kell: most azonnal legyen tűzszünet.

A pápa, Kissinger, Habermas, néhány amerikai republikánus, jómagam – sorolta Orbán azokat a keveseket, akik így gondolkodnak.

Orosz-amerikai béke

Orbán ezután arról beszélt, hogy a tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem Amerika és Oroszország között. Épp ezért a tárgyalás sem az orosz-ukrán tárgyalás függvénye: „aki azt gondolja, hogy ezt a háborút orosz-ukrán tárgyalás zárja le, az nem ezen a világon él”.

Ki is fejtette, mire gondol: egy háború lényegét szerinte az erőforrások adják, és az oroszoknak szinte korlátlanul állnak rendelkezésre nyersanyagok, katonai kapacitások és emberi erőforrások. Ukrajnának mindebből limitált van csak, nyilvánvaló tehát, hogy ez a háború csak akkor maradhat nyitott, ha az ukránok külső erőforrásokat kapnak.

És gazdasági-pénzügyi téren korlátlanul kapnak is Amerikától, a fegyvereken, kiképzésem és az információn túl is azt is megmondják, hova kell lőni. Emellett

„az egész világ politikai szimpátiáját Ukrajna irányában az amerikai média tartja fenn, az a lokomotívja ennek.”

Orbán Viktor szerint az ukrán-orosz háború ma azért nyitott, mert az amerikaiak azt akarják, hogy nyitott legyen, ezért bezárni is ők tudják. Ezért az amerikaiaknak kell megegyezniük az oroszokkal, és akkor vége a háborúnak. Orbán elmondta azt is, hogy nekünk sok konfliktusunk volt és van az ukránokkal, de ez most nem érdekes: nagyon hősiesen harcolnak, de csak azért tudnak még nyílt háborúban lenni, mert korlátlanul kapják a pénzt, a fegyvert, az információt.

Anélkül, hogy kimondta volna Joe Biden nevét, elmondta azt is, hogy az amerikai elnök túl messzire ment, olyanokat mondott, amiből nagyon nehéz visszajönni, többek között tömeggyilkosnak, háborús bűnösnek nevezte Putyint, és azt mondta, hogy meg kell buknia.

„Brutálisan fog hangozni, amit mondok, de a béke reményének neve: Donald Trump” – zárta a gondolatmenetet Orbán.

Mi értjük a legjobban az ukránokat

Kevéssel később arról beszélt, hogy természetesen, ha a tárgyalásokról van szó, az ukránok pozícióját is meg kell értenünk. „És szerintem az ukránok pozícióját legjobban a magyarok értik. Szoktak beszélni Bucsáról, 1956-ban Bucsát Budapestnek hívták. Ha valaki tudja, mit jelent a katonai támadás és elnyomás, mi tudjuk, a mi Zelenszkijünket felakasztották az 56-os forradalom után” – mondta Orbán, majd azzal folytatta, hogy épp ezért nekünk nem kell elmagyarázni, mennyire brutális tud lenni egy orosz háború. És épp ezért mindent meg is kell tenni Ukrajna érdekében, és a legtöbb, amit most tehetünk, az a tűzszünet.

Elmondta azt is, hogy szerinte helyes gondolat, ha a jövőben elősegítjük Ukrajna EU-hoz való közeledését, de azt nehéz kérdésnek nevezte, hogy azonnal bevenné-e őket. Azzal ugyanakkor egyetért, hogy a minimális morális és történelmi felelősségük az, hogy felkínálják számukra a kapcsolódás lehetőségét. A segítség viszont nem mehet a német vagy a magyar gazdaság lerombolásával, hiszen azzal nem segítünk nekik sem. Orbán, amellett, hogy ötmillió német munkanélkülit vizionált, elmondta azt is, hogy a közelgő recesszióban Magyarországon is felmehet a munkanélküliek aránya a mostani 3 százalékról 12 százalékra.

A v4-ekkel kapcsolatban Orbán elmondta, hogy mi a lengyelekkel testvéri viszonyban vagyunk ugyan, de a lengyel észjárás és történelmi tapasztalat különbözik a magyartól, a lengyelek mindig is máshogy gondolkodtak a németekről, oroszokról. Szerinte mindig az volt a helyzet, hogy ha a V4-ekben a geopolitika kerül előtérbe, akkor nehézzé válik az együttműködés, ha viszont nincs napirenden, hanem a nemzeti érdekek, a konzervatív értékek védelme a téma, akkor könnyűvé. „És most egy olyan szakaszba léptünk, amikor a geopolitika vált a legfontosabbá, és ez megkínozza, megrángatja a V4-eket.”

Orbán az utolsó blokkban elővehette kedvenc témáját: azaz hogy a konfliktusai azért vannak az EU-s intézményekkel, mert meg akarják mondani nekünk, hogy hogyan éljünk. Történeti fejtegetésekbe kezdett arról, hogy már a törökök, Habsburgok, nácik és a szovjetek is mind ezt akarták tenni, most pedig ugyan demokratikus körülmények között, de azért megint meg akarják mondani, milyen legyen a magyar család, milyen legyen az etnikai összetétele Magyarországnak.

Majd arról kezdett el beszélni, hogy az élet szerinte egy szövetség a már meghalt, a most élő és a leendő magyarok között, és ő nem akar hátrahagyni egy olyan világot, melyben a gyereke majd nem választhatja meg, hogyan akar élni. Majd megismételte: „Én nem adhatok át egy olyan országot a saját gyerekünknek, ami Brüsszel direktívája alapján szabályozza a családot, a migrációt, a multikultit, ez lehetetlen” – mondta Orbán, majd hozzátette, hogy olyan országot sem adhat át, amely el van adósítva, és ő nem ért egyet azokkal, akik szerinte „gyerekeink jövőjét felélve” akarják most eladósítani az EU-s országokat.

A beszélgetés legvégén Orbán előhozott még egy érvet, ami sokáig meghatározó volt a kormányzati kommunikációban, de az utóbbi időben teljesen eltűnt onnan: hogy a magyar kormánynak azért vannak konfliktusai a Bizottsággal, mert a kormány nem engedné, hogy beleszóljanak a gyerekek nevelésébe. Orbán elmondása szerint folyamatos jogi eljárások alatt van az ország, és időnként a vitapartnerek nem is rejtik véka alá, hogy amíg nem enged a kormány a „liberális-progresszív nyomásnak”, hogy az LMBTQ-aktivistákat be kell engedni az iskolákba, és ne a szülők dönthessenek a gyerekeik szexuális neveléséről, addig ne számítsunk pénzügyi együttműködésre.

A legvégén Orbán még óvatosságra intette a németeket: szerinte azzal, hogy többek között német javaslatra változtatnák meg az EU-ban, hogy külpolitikai kérdésekben ne csak egyhangúlag, hanem többséggel is lehessen dönteni, rossz irányba mennének el a dolgok.

Korábban arról beszélt, hogy ha a britek maradtak volna az EU-ban, sosem indult volna jogállamisági eljárás senki ellen, most pedig arról, hogy a britek távozása után a közép-európai országoknak nincs erejük blokkoló kisebbséget összeszervezni egy többségi döntéssel szemben, és így odalehet a lehetőség, hogy Orbán érvényesítse és megvédje Magyarország külpolitikai érdekeit.