orosz-ukrán háború
Direkt36: A titkosszolgálatok vezetői egy nappal a háború előtt azt mondták, kicsi az esélye, hogy Oroszország átfogó, totális háborút indítana
Hogy a magyar kormány miként kezelte az orosz háborús fenyegetést, majd a konfliktus kirobbanását, arról írt most a Direkt36. A Telexen megjelent cikkben azt írják, hogy bár Orbán egy októberi berlini rendezvényen azt állította, látta Putyin elszántságát, ezért érezte, hogy „baj van”, ehhez képest kormányzati források szerint a magyar miniszterelnök februárban még épp az ellenkezőjéről beszélt, és egy akkoriban még belső körben azt magyarázta, hogy nem számít háborúra, és főleg nem olyanra, amely Ukrajna teljes területe ellen irányulna.
Sőt, mint írják, a február elsejei Orbán-Putyin találkozó után kifejezett nyugalom jellemezte a magyar kormányt, és Orbán úgy tért haza Moszkvából, hogy kevés esélye van a háborúnak, vagy legalábbis ezt szűrték le a megjegyzéseiből a kormányon belül.
A Direkt36 szerint ebben az időben két miniszter is arról beszélt egy közös ismerősüknek, hogy „a találkozó alapján Orbánnak úgy tűnt, hogy Putyin nem akar háborút”. Egy, a külügyminisztériummal szoros kapcsolatban álló forrás pedig úgy emlékezett erre az időszakra, hogy Orbán stábjában és a kormányban is nagy megkönnyebbülés volt, hogy nem lesz háború. Ez a forrás azt mondta, „Putyin reakciója megnyugtatta őket. Egy nagy fellélegzés volt”.
Mint írják, Orbán a Fidesz-frakció február 16-17-i balatonfüredi zárt körű találkozóján is optimista hangot ütött meg. Bár az egyik politikus visszaemlékezése szerint Orbán beszédének nem az esetleges orosz invázió volt a központi témája, de kitért arra, hogy nincs túl nagy realitása a háború kirobbanásának.
A Direkt36 cikkében írnak arról is, hogy 2022. február 23-án – egy nappal a háború kezdete előtt – a titkosszolgálatok vezetői tájékoztatót tartottak a parlament nemzetbiztonsági bizottságában, és arról beszéltek, hogy kicsi az esélye annak, hogy Oroszország átfogó, totális háborút indítana, ahogy annak is, hogy Kijevet támadás érje. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője, Béres János kitért ugyan arra, hogy az Egyesült Államok totális orosz invázióra számít, de azt mondta, ők más következtetésre jutottak, és ezt azzal indokolta, hogy az európai partnerek túlnyomó többsége, így a német titkosszolgálat sem ad hitelt az amerikaiak előrejelzésének.
Eközben az Egyesült Államok zárt ajtók mögötti tárgyalásokon próbálta meggyőzni Orbán környezetét, hogy nem szabad hinniük Putyinnak, mert valóban le fogja rohanni Ukrajnát.
Aztán február 24-én kora délután, néhány órával a háború kitörése után a Direkt36 szerint Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter összehívta a kormányzati propagandagépezet működtetőit a miniszterelnök hivatalának helyt adó egykori Karmelita kolostorba. A kormányzati kommunikációért és egyben a választási kampány tartalmi kérdéseiért felelős Rogán itt a helyzetre reagáló kommunikációs stratégiáról tájékoztatta a kormányközeli médiumok vezetőit és a kormányzati álláspontot a nyilvánosságban magyarázó figurákat. A megbeszélésen elhangzottakról értesülő kormányzati forrás szerint Rogán „lehetőségként” beszélt a háborúról, és azt mondta, a válsághelyzetek rendszerint erősítik a hivatalban lévő kormányokat. Arról is beszélt, hogy Orbán az ilyen helyzetekben szerinte jól szokott szerepelni, ahogy ezt tette a koronavírus-járvány alatt is, amikor kórházakba látogatott és fogadta a reptéri szállítmányokat.
Rogán a cikk szerint azokat a paneleket is megosztotta a résztvevőkkel, amelyekre a következő hetek kormányzati kommunikációja épült: a béke fontossága, a háborúból való kimaradás, a fegyverszállítás elvetése. A Direkt36 azt írja, Rogán biztos volt abban, hogy ezeknek az üzeneteknek megvan a kellő támogatottsága, miután ezt mérték a kormányközeli kutatóintézetek. Mert hiába volt kétkedés az amerikai és brit előrejelzésekkel szemben, a kormány már az év eleje óta – ahogy elkezdtek terjedni a háborús veszélyről megjelenő hírek – megrendelt felméréseket arról, hogy mit gondolnak a választók egy esetleges konfliktusról.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.