Majdnem megfeleződött a nyelvvizsgázók száma 2016-hoz képest, amikor még több mint 84 ezren kaptak bizonyítványt a nyelvtudásukról, ez derül ki az Oktatási Hivatal (OH) friss nyelvvizsga-statisztikai adataiból, amiket a Napi.hu írt meg. Tavaly 62 ezren, idén október elejéig pedig 46 ezren kaptak bizonyítványt azok, akik valamilyen idegen nyelven vizsgáztak.

Idén a három legfelkapottabb nyelv közül angolból 37 ezren, németből valamivel több mint 6900-an, spanyol nyelvből pedig összesen 482-en kaptak bizonyítványt. "A mögött, hogy a nyelvvizsgázók száma ilyen drasztikusan csökken, többek között az áll, hogy 2013-tól az állami finanszírozású felsőoktatási férőhelyek száma jelentősen csökkent" - mondta a Napi.hu-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület és az Euroexam Vizsgaközpont elnöke.

Ráadásul éppen a napokban jelent meg a parlament honlapján egy törvényjavaslat, amely eltörölné a nyelvvizsga-követelményt. A javaslat indoklása szerint "a nyelvvizsga, mint adminisztratív követelmény önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak".

A nyelviskolákat a rezsiköltségek emelkedése újabb nehéz kihívás elé állította a pandémia után - mondta a nyelvtanár a lapnak. Rozgonyi szerint a 20 év feletti korosztály jelentős része el is tűnt a nyelviskolákból, amelyek komoly áremelésre kényszerülnek. A nyelvvizsgáztatást pedig akár el is lehetetlenítheti az, hogy a nagy létszámú vizsgahelyszínek - középiskolák és felsőoktatási intézmények - tanítási idő után és szombati napokon, úgy tűnik, kötelezően zárva lesznek.

Rozgonyi Zoltán szerint a vizsgákat eddig biztonságos körülmények között ezeken a helyszíneken lehetett megszervezni. Itt külön engedélyekre, akkreditációra volt szükség korábban, de most sok helyen hiába fizetné meg a vizsgaszervező az összes járulékos költséget, a tankerület vagy az egyetem vezetése kategorikusan elzárkózik.

Ez a téli hónapokban ellehetetlenítheti a vizsgáztatást, és ez pont azokat érinti, akik időben terveznek, készülnek, nem az utolsó tavaszi lehetőségekre várnak. A szakember szerint a nyelvtanárok száma 30 ezer főre tehető, egyéni órát, ami 60 perces, Budapesten 5-15 ezer forint között lehet találni, vidéken kicsit alacsonyabbak a díjak. Míg 2007-ben Magyarországon a 25–64 éves korú népességből csak minden negyedik ember beszélt legalább egy idegen nyelvet, 2016-ra ez az arány 42 százalékra nőtt, de még mindig messze elmarad az Európai Unió 65 százalékos átlagától - írta a Napi.hu, ahonnan a napokban rúgták ki a főszerkesztőt.