Orbán: Valódi esélyünk volt kivívni a függetlenségünket 1956-ban, de aztán a Nyugat elárult minket

POLITIKA
2022 október 23., 9:41
comments 123

Idén nem nyilvános tömegrendezvényen, hanem Zalaegerszegen, a Mindszentyneum ünnepélyes megnyitóján mondott zárt körben beszédet Orbán Viktor október 23-án, és a miniszterelnök beszédét azzal kezdte, hogy megindokolja a helyszínválasztást. Mint fogalmazott, a zalaiak 1956-ban is az elsők között fogtak fegyvert, majd a legtovább tartottak ki, és aztán 1989-ben a zalaiak elsők között mondtak ítéletet a kommunizmus fölött, amikor ellenzéki jelöltet küldtek a parlamentbe.

A „bennünket, vidékieket” lesajnáló baloldaliak szerint nem méltó Zalaegerszegen ünnepelni, nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal, nem értik, hogy 1956 egy egész nemzet forradalma volt, mondta Orbán, aki aztán előbb a zalai születésű Deák Ferencet és a Zalaegerszegen szolgáló Mindszenty Józsefet, utána pedig úgy általában a magyar egyházfőket méltatta.

Orbán szerint Mindszenty nem akármilyen vezetőnk volt, akkor is kiállt Magyarország mellett, amikor kommunisták vagy amikor a nyilasok törtek rá. Mindszenty pályafutásának felidézése után Orbán elmondta azt is, hogy a zalaiakat gyakran mellőzték itthon, de a nemzeti kormány ideje alatt a város egyre szebb lett, a megye pedig „világszínvonalú ipari központtá” válik, ahol egymás után nőnek ki a gyárak a földből.

A hallhatóan rekedt miniszterelnök ezután áttért 1956-ra, és arról beszélt, hogy a forradalom hősei nagyon különbözőek voltak, de ugyanaz az idea hajtotta tetteiket: a szabad Magyarország szerelmesei voltak, és vállaltak minden veszélyt és kockázatot, mert hittek abban, hogy sikert érhetnek el.

Orbán ezúttal nem beszélt arról, hogy 1956-ban a célkitűzés a béketárgyalások kivívása lett volna, helyette azt mondta, hogy valódi esélyünk volt akkor kivívni a függetlenségüket, miután a magyar nép úgy döntött, hogy nem tűrik tovább a szovjet elnyomást, minden ésszerű feltétel adott volt az erőszakmentes átmenethez. Példaként az 1955-ben függetlenedő Ausztria esetét, illetve a Sztálin halála után a két blokk között meginduló enyhülést említette.

photo_camera Fotó: Botos Tamás

Szerinte a magyar forradalmárok joggal gondolhatták, hogy a szovjetek is belátják, a vérontás árán fenntartott elnyomásra hosszútávon nem lehet birodalmat építeni. És az első napokban működött is a terv, a szovjetek összezavarodtak a több százezer harcoló magyar láttán, de aztán a Nyugat elárult minket, 1945 után másodszor is, mondta Orbán. És a nyugati támogatás elmaradása miatt a szovjetek végül visszafordították Magyarország felé a tankjaikat, és 35 évnyi kommunista elnyomás következett.

Orbán ezután Bibó és Camus idézetei nyomán beszélt arról, hogy a magyar vért meg kell becsülni, mert sem a kommunisták, sem a szabad világ nem becsüli azt meg, és míg az utóbbi ugyan bátorított minket, de aztán nem segített: kitettek minket a Time magazin címlapjára, majd 40 évre otthagytak minket a szovjet prés alatt.

A miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy 1956 arra tanított meg minket, hogy csak a magyarok védhetik meg saját igazságukat a fenyegető veszélyekkel szemben, és hogy a lelkierő a mi legjobb pajzsunk: megkeményedve a legjobb fegyver a zsarnokság ellen, felpuhulva viszont ajándék az ellenségeinknek.

Orbán azzal folytatta, hogy 1990-ben aztán végül győztünk, visszaszereztük a szabad és független Magyarországot, és ebből az egész világ megértheti, akárki ül a nyakunkra, bukásra van ítélve. Mint fogalmazott, itt voltunk, amikor az első hódító birodalom ránk támadt, és itt leszünk, amikor az utolsó összeomlik.

Tűrünk, amikor kell, és visszaütünk, amikor lehet, mondta a miniszterelnök, aki elmondta azt is, hogy ha magyar vagy, egyszerre van szükséged az oroszlán bátorságára, a kígyó ravaszságára és a galamb szelidségére, és a következő években ez különösen így lesz: szomszédunkban háború, nyugaton gazdasági válság, délen pedig migrációs válság van.

„Szerencsére nem a baloldal van kormányon, képzelhetik mi lenne itt” – mondta Orbán, akinek szavait taps fogadta. Majd azzal folytatta, hogy ne törödjünk azokkal, akik „hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra, ott fogják végezni, ahol az elődeik”.

Elmondta azt is, hogy mióta nemzeti kormánya van Magyarországnak, „minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk”. Orbán ehhez kapcsolódva a beszéde legvégén azt ígérte, hogy a rezsicsökkentést meg fogják tudni védeni, megmarad a gazdaság stabilitása, mindenkinek lesz munkája és a családokat sem hagyják magukra, ugyanis megvan ehhez az erejük és a tapasztalatuk.

Csak a hét elején derült ki, hogy idén nem tart központi október 23-ai megemlékezést a Fidesz, hanem választókerületi szinten szerveznek eseményeket. Szintén aznap derült ki, hogy szokásával ellentétben Orbán Viktor sem tart nyilvános beszédet Budapesten, helyette Zalaegerszegen zárt körben beszél majd. A kormányinfón Gulyás Gergely ezt azzal magyarázta, hogy nyolcmillióan laknak vidéken. Pedig érdemes lett volna tömeg előtt is hallani idén Orbán szavait, hiszen a miniszterelnök éppen radikálisan írja át '56 üzenetét, arról beszélve, hogy az ötvenhatos forradalmárok valójában csak béketárgyalásokat akartak elérni a szovjetekkel. Erről a fordulatról szólt a Magyar Jeti legutóbbi adása is:

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére a közelmúltban a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg felületeinken. Ebben közösségként együttes a felelősségünk, a mienk kiemelt. Amíg újragondoljuk a teendőinket, nem minden cikkünk alatt lehet kommentelni. Egyszersmind kérjük és köszönjük, ha nem csak szabályzatunk betűjének, de a szellemének betartása felett is segítetek őrködni.

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt