Izrael hivatalosan nem segít Kijevnek az iráni drónok ellen, de azért nem hivatalosan adtak információkat a lelövésükhöz

külföld
2022 október 24., 06:44
comments 40

Nagyobb cikket közölt a New York Times arról, hogy mennyire megnehezítette az ukrán légvédelem dolgát, amióta az oroszok az irániaktól kapott drónokat is elkezdték bevetni ellenük. A cikkből kiderül, hogy egy drón lelövése rendkívül nehéz feladat, több ember összehangolt munkáját igényli, és a légvédelem épp ezért hetek óta jelentős nyomás alatt dolgozik.

Moszkva, vélhetően azért is, mert a frontokon meghátrálásra kényszerült, szeptemberben kezdte el intenzíven terrorizálni a civil lakosságot az ukrán városokban a drónok bevetésével. Kijevnek ezután kellett szinte a semmiből felépítenie egy drónok ellen alkalmazható légvédelmi rendszert, amely azóta egyre több sikert ér el. Jelenleg három szintből épül fel: a városok felett folyamatosan őrjáratozó vadászgépekből, szárazföldről bevethető légelhárító rakétákból és gyalogos katonákból, akik gépfegyverrel próbálják meg leszedni az alacsonyan szálló drónokat.

A legnehezebb feladat a drónok megtalálása: mivel apró tárgyakról van szó, a radarokon gyakran vonuló madárrajokkal vagy autópályán haladó kamionokkal keverik össze a drónokat. Ennek ellenére az ukrán hadsereg mostanra az iráni Shahed-136-os drónok több mint 70 százalékát le tudja szedni az ukrán védelmi miniszter elmondása szerint. Az elsőt szeptember 13-án vadászták le, és azóta legalább 237 további darabot lőttek le.

Iráni fegyvervásáron a Shahed-171-es egy példánya
photo_camera Iráni fegyvervásáron a Shahed-171-es egy példánya Fotó: MORTEZA NIKOUBAZL/NurPhoto via AFP

Az ukrán kormány közben a nyugati szövetségeseitől kér légvédelmi segítséget. Az ukránok egyik problémája, hogy a drónok ellen bevetett rakéták sokkal többe kerülnek, mint az iráni robotrepülők. Az Egyesült Államok augusztusban azt ígérte, hogy kilenc hónapon belül le fog szállítani egy kis méretű, drónok ellen használható légvédelmi rendszert, ami akár egy teherautó platóján is elfér.

A cikk egyik legérdekesebb állítása, hogy amikor az oroszok elkezdték drónokkal bombázni az ukrán városokat, az ukrán külügyminiszter Izraeltől is kért légvédelmi segítséget. Izrael kormánya visszautasította a kérést, vélhetően azért, mert az izraeli légierő rászorul az orosz támogatásra Szíriában. Akkor a kormány azt közölte, hogy Izrael kész korai jelzőrendszereket küldeni az ukránoknak, de légvédelmi rendszert nem.

Az ukrán védelmi miniszter tanácsadója, Jurij Sak szerint az izraeliek hibát követnek el, mert itt lenne a lehetőségük, hogy élesben alakítsanak ki taktikát egy támadó drónrendszer ellen, amiről mindenki tudja, hogy Irán alapvetően nem Ukrajna, hanem éppen Izrael ellen fejlesztette ki. Szerinte az irániak tesztlehetőségként tekintenek Ukrajnára, hogy itt tökéletesítsék a rendszerüket, és majd idővel Izrael ellen is bevethessék. Egy ukrán tisztviselő név nélkül ugyanakkor azt mondta a lapnak, hogy Izrael hírszerzési információkat adott át a drónok elleni harchoz.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.