orosz-ukrán háború
Medián: a lakosság többsége pár hónap alatt szembefordult a szankciókkal
2022 október 25., 13:24
Amikor nem gyűlöletre buzdítják, szívesen segítenek a magyarok a menekülteknek
- A Kisebbségkutató Intézet júniusi felmérése szerint a magyarok 40 százaléka segített az Ukrajnából érkezőknek.
- 2015-ben, amikor a Közel-Keletről érkeztek, ez 3,5 százalék volt.
- A nők és az iskolázottak aktívabbak az átlagnál, de szegényebbek és gazdagabbak egyaránt segítettek.
- De kiderült az is, hogy a többségnek azért nem mindegy, romákról van-e szó.
A magyarok nagyjából 40 százaléka segített az Ukrajnából érkező menekülteknek a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet júniusi kutatása szerint. 2015-ben, a Közel-Keletről érkező menekülthullám idején csak 3,5 százalékos arányt mértek.
Ez aligha független attól, hogy a kormány akkor migránsozós kampánnyal, most inkább humanitárius szólamokkal reagált a menekültválságra. Hét éve majdnem 20 százalék elvből elutasította a menekültek segítését, idén szinte senki sem gondolkodott így. „Megfeleződött a felelősséget hárítók és a közömbösök aránya is” - mondta Zakariás Ildikó szociológus a kutatás bemutatóján.
A felmérésből viszont kiderült az is, hogy a menekültekhez való hozzáállást nagyban befolyásolja, mit gondol az ember a háború okairól. Aki inkább Vlagyimir Putyint okolja, hajlamosabb a szolidaritásra, míg aki az ukrán kormányt, az kevésbé. Június óta ilyen szempontból akár változhatott is a helyzet.
Hann Endre, aki a Medián közvélemény-kutató intézet részéről dolgozott a kutatásban, „nagyszerű pillanatfelvételnek” látja az eredményeket, de attól tart, hogy most vagy néhány hónap múlva „riasztóbb képet kapnánk”.
„Brutális propaganda folyik”, ami az ukrajnai menekültekre is kisugározhat, hiába nem közvetlenül róluk szól, mondta Hann. A kormány szankcióellenes kampányára utalt, ami csak ezután fog a tetőfokára hágni, de a Medián méréseiben már látszik az eredménye. Májusban még csak a lakosság 41, októberben már 52 százaléka utasította el teljesen az Oroszországra kivetett európai uniós szankciókat.
A kutatócsoport másik tagja, Gerő Márton szerint egyelőre képtelenség megmondani, hogy a szankciók elutasítása hat-e a menekültekre is, mindenesetre ő is úgy érzi, sokat változott a közbeszéd a nyári időszakhoz képest.
Szegények és gazdagok, de főleg nők és iskolázottak segítettek
A kutatás alapján inkább az iskolázottságon, nem az anyagi helyzeten múlik, hogy segít-e valaki az Ukrajnából érkező menekülteknek. A diplomások 53 és az érettségizettek 46 százaléka nyújtott segítséget, míg a szakmunkásoknak és nyolc osztályt végzetteknek 24 és 31 százaléka.
Ugyanakkor a szegényebbek és gazdagabbak közt nem volt nagy különbség, valószínűleg azért, mert kis adományokkal is lehetett csatlakozni, és viszonylag sok helyen találni önkéntes szerveződéseket.
A legtöbben tárgyi vagy pénzbeli adományokkal segítettek. 7 százalék végzett önkéntes munkát, ennél kevesebben adtak szállást vagy segítettek munkát keresni. A segítségnyújtók tizede kapott valamiféle fizetséget a munkájáért.
Úgy tűnik, a nők szolidárisabbak: 47 százalék mondta, hogy segített, míg a férfiaknál csak 33 százalék.Ez összefügg azzal, hogy az oktatásban, egészségügyben, szociális szektorban dolgozók messze aktívabbak voltak másoknál. Közel 60 százalékuk segített a menekülteknek, miközben például a magánvállalatok dolgozóinak csak 36 százaléka.
A segítségnyújtás mértéke összefügg a pártválasztással is, de nem Fidesz-ellenzék felosztásban. A kormány, a Kutyapárt, valamint a Jobbik nélkül mért egyesült ellenzék támogatói mind átlagon felül voltak aktívak, a jobbikosok és a mihazánkosok viszont kevésbé.
Vizsgálták azt is, hogy általában mennyire vagyunk befogadók az ukrajnai menekültekkel szemben, meddig hagynánk, hogy itt maradjanak. A válaszadók 70 százaléka származási háttértől függetlenül mindenkit befogadna legalább a háború idejére. A többiek vagy rövidebb távon nyitottak, vagy csak bizonyos csoportokat engednének be.
Látható, hogy a kárpátaljai magyarokat sokan hosszú távon is szívesen látnák, a romákat viszont legfeljebb a háború idejére, vagy annyi időre sem fogadná be a többség.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.