Szép kerek történetté alakult a 2022-es félidős választási kampányé, amit a legjobban a közvélemény-kutatásokat elemző Fivethirtyeight oldalnak a szenátusi verseny állását nyomon követő ábrájával tudnék szemléltetni:
Az idei választás lefutottként indult. Joe Biden a tavaly augusztusi, jól mediatizált káoszba torkollt afganisztáni kivonulás óta rendkívül népszerűtlen - ami a sors fura fintora, hiszen végül is csak egy bő évtizedes ígéretét hajtotta végre a kivonulással, amit ő már Barack Obama alelnökeként, 2009-ben is pártolt, és végső soron véget vetett az amerikai történelem leghosszabb háborújának. Biden népszerűsége a kivonulás előtti hónapban, 2021 júliusában még 51,5 százalékon állt, hogy aztán a kivonulás napjaiban már többen legyenek azok, akik inkább elégedetlenek a tevékenységével. Az elnök népszerűtlensége idén július végén ért csúcsra, ekkor a felmérések átlagában már csak az amerikaiak 37,7 százaléka ítélte jónak a munkáját. Azóta folyamatosan javul Biden megítélése, a november 1-i állás szerint a felmérések átlagában már 42,4 százalék - ez nagyjából az a határ, ami alatt az újraválasztási esélyei kilátástalanná válnának, és ami alatt nem is reménykedhetne egy félidős választáson abban, hogy pártja képes lehet megszerezni vagy megtartani a többséget a törvényhozás bármelyik házában.
Mire Biden népszerűsége növekedni kezdett, az amerikai belpolitikában már megtörtént a fordulat. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság június 24-én hirdette ki ítéletét a Dobbs kontra Jackson Women's Health Organization (az amerikai politikai zsargonban szimplán Dobbs) perben, mellyel lényegében megvonták az abortuszhoz való jognak a Legfelsőbb Bíróság korábbi, Roe kontra Wade ítéletében megalapozott alkotmányos védelmét. A döntés alaposan feltüzelte a demokrata tábort, így szeptember közepére már úgy tűnt, a demokraták nemhogy megőrzik a lehető legminimálisabb többségüket a szenátusban - ahol jelenleg mindkét pártnak 50 szenátora van, így a demokrata alelnök, Kamala Harris szavazata a döntő -, de még növelni is tudják azt. A republikánus obstrukció megtöréséhez szükséges szupertöbbségre (60 szenátor, az USA-ban a háromötöd a kétharmad) így se volt esélyük, de 57 szenátori helyre igen, ahonnan egy olyan nagy szenátusi tapasztalattal bíró elnök, mint Joe Biden, már képes lehet két-három mérsékelt republikánust meggyőzve keresztülvinni legfontosabb törvénytervezeteit.
De ahogy őszbe fordult a nyár, úgy szorították háttérbe a Nagy Ideológiai Kérdéseket a Polgárok Pénztárcájába Vágó Problémák. A demokraták előnye lassan olvadni kezdett, majd október 13., a legutolsó inflációs jelentés után meredeken zuhant. Az októberi jelentés szerint az infláció nemhogy enyhült, 8,2 százalékos értékkel több évtizedes rekordra emelkedett - és az infláció egyéneket érintő hatásait mérsékelni hivatott törvénytervezet hatásait a polgárok még nem feltétlenül érzik a saját zsebükön. Biden pechje, hogy a következő inflációs jelentést november 10-én, jövő csütörtökön publikálják csak, miközben a választást két nappal korábban, november 8-án tartják. Legalább ekkora pechje, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed viszont már most szerdán megemelte az alapkamatot, amely ugyan az infláció letörése szempontjából hasznos, de rövid távon az egyszeri választópolgár csak annyit tapasztal belőle, hogy drágulnak a hitelei.
Támogasd a munkánkat, csatlakozz a Körhöz, hogy elérd az exkluzív tartalmainkat!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.