„Mi, a Karinthy Frigyes Gimnázium 34, valamint a Brassó Utcai Általános Iskola 26 tanára bejelentjük, hogy november 14-étől személyenként változó időtartamú, de összesen egy hétig tartó munkabeszüntetésbe kezdünk. Ezzel a lépésünkkel szeretnénk kifejezni, hogy nem tartjuk elegendőnek és megfelelőnek azokat, az oktatásirányítás részéről érkezett reakciókat, amelyeket a hetek óta tartó, országos megmozdulások hatására kaptunk” – írják közös nyilatkozatukban a két iskola polgári engedetlenségre készülő tanárai.

Nyilatkozatukban úgy fogalmaznak, szeretnék felhívni a figyelmet arra, „hogy továbbra sem látszik a kormányzati szándék az oktatás legégetőbb problémáinak rendezésére”, emiatt úgy érzik, ilyen formában is kötelességük „szót emelni a változtatás szükségessége mellett” a következő területeken:

• kölcsönös kommunikáción alapuló együttműködés a felülről jövő, személytelen utasítások helyett
• megfélemlítés és félelemben tartás helyett párbeszéd az oktatás problémáiról, hiszen közös a cél: az, hogy a diákok korszerű oktatást kapjanak, a tanárok pedig szabadon használhassák azt a tudást és tapasztalatot, amelynek a birtokában vannak
• a tanári autonómia visszaállítása: legyen beleszólásunk a tankönyvválasztásba (legyen miből választani) és a tananyag kiválasztásába (nem lehet minden diákot ugyanabból, ugyanarra tanítani)
• a kölcseys tanárok visszahelyezése az állásukba: az engedetlenkedést követő tankerületi reakciók teljes mértékben nélkülözik a következetességet, így semmiféle okát nem látjuk annak, ők miért veszítették el az állásukat, míg más tanárok hasonló munkabeszüntetése jóval enyhébb következményekkel járt vagy következmények nélkül maradt
• érdekérvényesítő sztrájkjog: a sztrájk jelenleg érvényes feltételei (a diákok óráinak felét, a végzősök óráinak 100 százalékát meg kell tartani) kiüresítették a méltatlan körülmények elleni tiltakozásnak ezt a formáját
• bérrendezés: a nagyon alacsony fizetések miatt alig jönnek be új, pályakezdő tanárok a rendszerbe, a régiek pedig a megélhetés érdekében annyi plusz munkát/másodállást vállalnak, amennyi már testi-lelki elhasználódáshoz, kiégéshez, illetve pályaelhagyáshoz vezet
• a személyközpontúságot és a készségfejlesztést célzó napi pedagógiai munka előtérbe helyezése, a túlszabályozottságból fakadó adminisztrációs terhek csökkentése
• a diákok és a pedagógusok terheinek csökkentése, kötelező óraszámok normalizálása

Nyilatkozatukat azzal zárják, hogy nem szeretnének és nem is tudnak „egy olyan rendszerben dolgozni, ahol a leginkább érintett szereplők (tanárok-diákok-szülők) véleményét nem hallgatják meg”.

„Nem akarunk csendben maradni, és még évekig, évtizedekig úgy tenni, mintha jól működne az oktatás! A csend nem rend!”