A Szegedi Ítélőtábla közleménye szerint a lelkész társai közreműködésével több tízmillió forint kárt okozott a központi költségvetésnek és saját egyházközségének.

A táblabíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt bűnösnek találta, a négy év börtönbüntetés mellett 1,25 millió forint pénzbüntetést is kiszabtak rá és öt évre eltiltották a lelkészi foglalkozástól.

Az elsőrendű vádlott 2010 szeptemberétől 2016 augusztusáig egy Békés megyei település református egyházközségének lelkipásztora volt, a kezében összpontosultak az egyházközséghez tartozó intézmények, így az idősek otthonának pénzügyei. A lelkész szerződéseket kötött egyik társa vállalkozásaival rendezvényszervezési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására, azonban a tényleges munkát nem a cégek munkatársai végezték el. Ennek ellenére a lelkész valótlan tartalmú teljesítési igazolásokat állított ki, melyek alapján az egyházközség felé benyújtott fiktív számlákat az ügy egy másik vádlottja, a gazdasági vezető befogadta a könyvelésébe, és azok kiegyenlítését ellenjegyezte.

A lelkipásztor egyik társa közreműködésével papíron társadalmi dolgozóként foglalkoztatott több olyan embert – köztük saját magát –, akik ténylegesen nem, vagy nem a dokumentumokban szereplő időtartamban végeztek munkát a szeretetotthonban, de ezért mégis fizetést vettek fel. A lelkész és egy társa a valótlan munkavégzésből összesen több mint 36 millió forintra tett szert.

A lelkipásztor az egyházközség képviseletében eljárva vásárolt egy autót, de ehhez nem rendelkezett az egyházi belső normák által előírt presbitériumi felhatalmazással. A vásárlást követően az autót saját céljaira használta, a tankolást az egyházközség bankkártyájával fizette, de azzal fizetett éttermekben is. Emellett amikor kiköltözött az egyházközség tulajdonában lévő lakásból, magával vitt onnan ingóságokat, amelyekkel nem számolt el.

Az egyházközség a központi költségvetésből folyósított forrásokat használt fel az általa nyújtott szociális szolgáltatásokra, így időskorúak nappali ellátására, családi napközi működtetésére, fogyatékosok és demensek ellátására, valamint házi segítségnyújtásra. A lelkész közvetlen utasítására a magasabb összegű támogatások megszerzése érdekében az egyházközség a napi jelentésekben, illetőleg a támogatás éves elszámolása során a valóságosnál magasabb létszámadatokat szolgáltatott, mintha ezen ellátásokat az egyházközség hétvégente is nyújtotta volna. Ennek ellenére hétvégén egyáltalán nem biztosították a szolgáltatásokat, és az így megmaradt pénzt valótlan szerződésekkel „átcsoportosították” az egyházi épületek építésére, felújítására.

Az egyházközség több központi költségvetésből finanszírozott pályázatot is nyert, de ezeket a projekteket a valóságban nem valósították meg. Ennek ellenére a lelkész kiállította a valótlan teljesítésigazolásokat, így a fiktív számlák alapján fizették ki a támogatásokat.

A lelkész társai segítségével a központi költségvetésnek több mint 67 millió forint vagyoni hátrányt okozott.