Amikor a magyar kormány október végén egy rendeletben megtiltotta, hogy a jövőben a háztetőkre telepített háztartási kiserőművekben termelt áramot be lehessen táplálni az elektromos hálózatba, arra hivatkozva tette mindezt, hogy komoly hálózati fejlesztésekre van szükség. Ha ezek a fejlesztések megtörténnek - amire, oly sok minden más terület mellett a kormány várja az uniós forrásokat Brüsszelből -, akkor feloldják majd a tilalmat, legalábbis ez az ígéret.

De mikorra várható, hogy ezek a fejlesztések megvalósulnak? Mekkora és milyen fejlesztésekre van egyáltalán szükség? És a mostani tudásunk szerint mikor lehet majd újra olyan napelemeket telepíteni, amelyek nem csak a háztartás energiaigényét láthatják majd el? Ezekre keressük a választ. Előre szólok, hogy mindenre nem lesz, de kicsivel talán közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.

Mennyit kellene beletenni?

Ahogy a rendelet megjelenése után írtuk, a kisfeszültségű elektromos hálózatot alapvetően nem arra találták ki, hogy abba a háztartások betápláljanak áramot, ezért a hálózat fejlesztése, bővítése nélkül gondot okoz, ha sok kiserőmű csatlakozik egy adott körzetben. Ezt a problémát a napelemeket fölszerelő cégek és energetikai szakemberek is ismerik, az Energiaklub 2017-ben hosszú tanulmányt is közölt arról, milyen fejlesztésekre lenne szükség ahhoz, hogy a rendszerben gond nélkül lehessen növelni a kiserőművek számát. De míg a napelemek száma elképesztő gyorsasággal növekedett, részben a kormány támogató politikája miatt, a szükséges fejlesztések elmaradoztak (részben azért is, mert a rezsicsökkentéssel a kormány a szolgáltatók rendszerhasználati díját is korlátozta, pedig ebből lehetne finanszírozni az ilyen fejlesztéseket).