Magyar miniszterek a brüsszeli pénzbüntetésről: Eddig minden rendben van
A gyűlölet című filmben az egyik szereplő így írja le a lakótelepi tengődés hangulatát: „Azt ismered, hogy egy pasi leesik az ötvenedikről? Ahogy zuhan lefelé, azzal nyugtatja magát: eddig minden rendben. Eddig minden rendben. Eddig minden rendben. Tudod, nem a zuhanás számít, a leérkezés.”
Az idézet azért tolakszik az Európai Unió és a magyar kormány közti kötélhúzás legújabb fejleményeiről szóló tudósítás élére, mert egy csütörtök délelőtti sajtóbeszélgetésen Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Gulyás Gergely miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter és Ágostházy Szabolcs államtitkár azt magyarázta az újságíróknak, hogy egyelőre nincs semmi baj, minden remény megvan arra, hogy Magyarország ne veszítsen pénzt. És hogy lesz-e veszteség mégis, az lehet, hogy csak évek múlva állapítható majd meg egyértelműen.
A három politikus arra reagált, hogy előző nap az Európai Bizottság egy magas rangú tisztviselője néhány brüsszeli újságírónak elárulta, a magyar kormánnyal szemben szankció kivetésére biztatják majd a tagállamokat.
A kormányt meglepte a Bizottság álláspontja, és a bejelentés módja is. Az egykor (2014–2019) biztosként dolgozó Navracsics Tibor szerint még soha nem volt példa arra, hogy egy ilyen fontos ügyben előbb tartson a Bizottság újságíróknak háttérbeszélgetést, mint hogy értesítsék az érintett tagállam kormányát. Márpedig a magyar kormány hivatalosan még nem tud arról, hogy a Bizottság úgy döntött, nem elégedett a magyar kormány jogállamiságot erősítő 17 intézkedésével. Úgyhogy fenntartják szeptemberi javaslatukat 3000 milliárd forint kohéziós támogatás befagyasztásáról. Viszont elvi hozzájárulásukat adnák a helyreállítási alapban lévő pénz lehívásához, de ott is lenne teendője a magyar félnek, ha tényleg pénzt akarna látni a legalább 2000 milliárd forintos alapból.
A magyar kormányt ez az álláspont azért lepte meg, mert mindhárom politikus szerint a Bizottság két héttel ezelőttig azt képviselte, hogy minden rendben lesz. Azaz a feltételességi mechanizmus szorításából kiengedik a kormányt, a 3000 milliárdos befagyasztásról szóló javaslatot visszavonják.
A kormány képviselői szerint részletekbe menően egyeztettek augusztus óta arról, hogy mik lesznek a magyar vállalások, és amíg a törvényeket lehetett alakítani, addig nem jelezték Brüsszelből, hogy azok nem lesznek így jók. Ehhez képest most azt üzenték, hogy három intézkedési területtel is baj van: az Integritási Hatóság gyenge; a korrupciós ügyekben a pótmagánvádi eljárás bevezetése túl nehézkes; a vagyonbevallási rendszer nem elég tág.
A 444 kérdésére, hogy utólag ezeken hajlandó lenne-e módosítani a kormány, egyrészt az hangzott el, hogy nem tudják még, pontosan mi a Bizottság baja, másrészt az, hogy bármiről hajlandók egyezkedni, ahogy eddig is, csak furcsának találják, hogy egy már letárgyalt ügyet újra kell nyitni.
Nem fáj
Navracsics és Gulyás szerint mindezek ellenére a Bizottság bejelentése nem rengeti meg az eddig ismert menetrendet, mert minden olyan elvi megállapodás megköthető, ami az EU-s támogatások lehívásához kell, illetve minden befagyasztott pénz lehívható lehet akkor, amikor már tényleg szükség lesz rá.
A miniszterek magabiztosan állították, hogy a szokásos, hét évre szóló EU-s támogatásokról még az idén aláírják a Bizottsággal az úgynevezett partnerségi megállapodást, vagyis elvi szinten jöhet a pénz. Ennek ellenkezőjéről a Bizottság sem beszélt.
Ebből a keretből fagyasztanának be 3000 milliárd forintot, azaz a három legnagyobb operatív program 65 százalékát. A magyar kormány szerint ez kimozogható, mert 2024 közepéig úgysem hívnának le 35 százaléknál többet a keretből, vagyis lesz még másfél év is akár, hogy megegyezzenek a Bizottsággal és a Tanáccsal a mechanizmus leállításáról. Az ehhez szükséges intézkedéseket a kormány kész meghozni, azaz lehet számítani további korrupcióellenes szabályok bevezetésére.
A helyreállítási alapból (RRF) idén már amúgy nem számított pénzre a kormány, és ha most a pénzköltési terv átmegy a Bizottságon és a Tanácson, akkor nem úszik el az elvi lehetőség, hogy a keret lehívható maradjon. Ehhez csupán a mérföldköveknek nevezett újabb feltételeket kell jövőre teljesíteni, elsőként a bíróságok önrendelkezésének megerősítését. Ezt március végéig a magyar kormány kész elintézni, és utána már számít is a pénz első részletére.
Annak ellenére tehát, hogy a kormány átverve érzi magát, amiért a Bizottság büntetést javasol Magyarországgal szemben, a három politikus meglehetősen visszafogottan fogalmazott, és konstruktivitást, együttműködést, rugalmasságot ígért. És azt hangoztatták, hogy amit idén el kellett intézni, azt el is intézik, mert a legfontosabb elvi megállapodások nyélbe üthetők.
Az Európai Parlament az igazi métely
Navracsicsék úgy tartják, hogy a biztosokat az Európai Parlament kergette bele e felesleges szigorba, amely azzal fenyegette meg a testületet, hogy bizalmatlansági indítvánnyal leváltja őket, ha nem elég kemények Magyarországgal szemben. Azt sugallták, hogy szegény Bizottságnak időt kellett nyernie, hogy az őrjöngő parlamenti képviselők haragjától megóvja magát, és leginkább erről szól a magyar jogállamisági helyzetet élesen kritizáló szankciós javaslat.
Jöhet pénz
Ágostházy államtitkár szerint 2023-ban akár 7 milliárd euró EU-s támogatás is érkezhet Magyarországra (ez mai áron közel 3000 milliárd forint), aminek fele az előző, a 2014–2020-as ciklus kifizetetlen számláinak kiegyenlítése lesz – ezt egyelőre nem veszélyezteti semmilyen eljárás vagy szankció. A másik fele részben az RRF-ből jönne, ám ehhez még mérföldköveket, azaz további bizottsági előírásokat kell teljesíteni; részben meg az új, 2021–2028-as pénzügyi ciklus előlegei is megérkezhetnek. Utóbbi részt teljes mértékben lehetne finanszírozni a támogatások be nem fagyasztott szeletéből, akkor is, ha a feltételességi mechanizmus alapján kirótt büntetés érvényben maradna.
Lehetne ennél jobb is
Mindezek ellenére a helyzet nem ideális, bár valóban lehet úgy is keretezni, hogy „eddig minden rendben”. Egyrészt ugyanis az RRF pénzt normális esetben már költeni lehetne, ha nem mennének a jogállamisági viták. Szlovákia például már 1,2 milliárd eurót hívott le belőle, és október végén további 710 millióról küldött a pozsonyi kormány számlát Brüsszelbe. Románia már több mint 4 milliárd eurót hívott le az RRF-ből, de Horvátország is 1 milliárd euró felett jár. A magyar kormány viszont kénytelen piacról felvett hitelekből finanszírozni az eddig kiírt pályázatokat, illetve elhalasztani beruházásokat.
És bár igaz az, hogy eddig még egyetlen eurócent sem úszott el úgy, hogy ne lenne elvi lehetőség a megszerzésére, a pénzekhez való hozzáférés idejének állandó tologatása nem jó jel. Egyrészt a forint árfolyamát rontja, ha a befektetők arra fogadnak, hogy a magyar kormány nem férhet hozzá az EU-s pénzekhez, és még jobban eladósodik. Másrészt mostanáig azzal indokolta a kormány, hogy „eddig minden rendben”, mert arra számított, hogy idén le tudja zárni a pénzvesztéssel fenyegető eljárásokat. Ahogy Orbán Viktor mondta Tusványoson: „Most szépen, kézen fogva, együtt elmegyünk a falig, megállunk, egymás felé fordulunk, megöleljük egymást, megegyezünk.” Ehhez képest nem sikerült megegyezni. Ebből a tapasztalatból kiindulva nehéz biztosra venni, hogy jövőre tuti sikerül.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.