410 forint alatt egy euró.

A magyar helyreállítási tervet jóváhagyták, 1650 milliárd forint nem veszik így el. A befagyasztásos büntetés 3100-ról 2600 milliárd forintra mérséklődött. Cserébe a magyar kormány átengedte az Ukrajnának ígért támogatást és a globális minimumadót.

A tagállamok kedden kérték, hogy nézzék át, a magyar kormány nem érdemel-e enyhébb elbírását. Pénteken így válaszolt a Bizottság: nem.

A Newsroom új adásában Magyari Péterrel szálazzuk szét az EU és a kormány összekuszálódott konfliktusait, és arról beszélgetünk, hogyan jöhet ki Orbán az uniós források várható befagyasztásából.

2010 óta szinte lehetetlen újat építeni Magyarországon. Úgy tűnik, hogy hamarosan már lehet.

Korbáccsal fenyeget és közben kenyérrel kecsegtet az Európai Bizottság döntése. Először fordulhat elő, hogy egy tagállam pénzét befagyasztják a jogállam züllesztése miatt, de örökre nem fosztják meg semmitől sem Magyarországot. Ha jövőre szépen teljesít, akkor minden pénzt lehívhat majd.

Az EU-s eljárások részben befagyasztják, részben lelassítják, és rendszeresen új feltételekhez kötik a Magyarországnak járó pénz felvételét. A szerdai bizottsági bejelentések nyomán újabb engedményekre kényszerülhet a magyar kormány.

Hiába várható 3000 milliárd forint elzárása Magyarország elől, Navracsics Tibor és Gulyás Gergely szerint az egyéb elvi megállapodások jól állnak, 2023-ban minden megoldódik, és minden pénzt előbb-utóbb le tud hívni a kormány. Együttműködést ígértek Brüsszellel, és szerintük csak az EP-képviselők őrjöngése miatt keménykednek a biztosok.

Az Európai Bizottság várhatóan pénzbüntetés kivetését javasolja a tagállamoknak, a magyarok őszi intézkedéseit ugyanis elégtelennek tartja. Ugyanakkor nyitva hagyná az elvi lehetőséget az újjáépítési milliárdok lehívására. A chicken game soha nem érhet véget.

A német hetilap értesülései szerint nem elégedettek Brüsszelben a magyar kormány jogállamisági ügyekben tett intézkedéseivel. Ha nem is 3000 milliárd forintos, de egy komolyabb büntetés kinézhet. Ez leginkább az újjáépítési alap sorsa miatt lehet aggasztó.

Ugyanazon az ülésen döntenek az európai kormányok Magyarország pénzéről, és arról a pénzről, amit Magyarország eddig nem akart Ukrajnának adni.

A Tanács és a Bizottság embere sem akarta megmondani, hogy demokrácia-e még Magyarország. Egyre többen beszélnek arról, hogy a magyarok globális ügyekkel zsarolnak, miközben a hivatalos tárgyalások látszólag konstruktív légkörben folynak. Reális forgatókönyv, hogy az újjáépítési alap lehívását újabb feltételekhez kötik, a kohéziós pénzt pedig odaadják.

Az EP magyar témával foglalkozó képviselői szerint nagyon gyengék és elégtelenek az intézkedések, amiket a magyar kormány a pénzmegvonás megelőzése érdekében hozott. Ennél is veszélyesebb, hogy az Bizottság állítólag halogatja a döntést az intézkedések értékeléséről.

Elvben a tagállamok kormányai már azelőtt is elvehetnék a pénzt, hogy Magyarország megmutathatná, hogyan számol le a korrupcióval. Valószínűbb azonban, hogy kivárják, tényleg lemond-e Orbán Balázs az MCC vezetéséről és az új integrációs hatóság élére valóban nem fideszes végrehajtót neveznek-e ki.

Akár egy korrupcióellenes ügyészség felállításaként is értelmezhető a legutóbbi magyar vállalás az EU felé. A Bizottság egy évtizednyi vita után először érezheti nyeregben magát, úgyhogy várhatóan így sem engedi el a magyar kormányt, de el sem zárja kategorikusan a pénzektől.