Varga Mihály megvétózta az ukrán segélyt
2022 december 06., 12:46
Alku Brüsszelben: Ukrajna és Magyarország is kaphat pénzt
Hétfőn éjszakába nyúlóan tanácskoztak az EU-hoz delegált nagykövetek Brüsszelben, és megegyeztek abban a négy ügyben, amelyekben múlt kedden a pénzügyminiszterek tanácsülésén nem sikerült dűlőre jutni. A hétfő késő esti megállapodás főbb pontjai:
- Jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet
A Tanács elfogadta a magyar helyreállítási tervet. Ezt javasolta a tagállamoknak az Európai Bizottság is, ám kedden levették az ügyet a napirendről, miután Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelt. A terv jóváhagyása azért nagyon fontos fejlemény, mert ha a Tanács ezt nem tette volna meg szilveszterig, akkor a magyar kormány mintegy 1650 milliárd forintnyi támogatástól esett volna el.
A terv jóváhagyása azt jelenti, hogy a magyar kormány elvi szinten hozzáférhet az újjáépítési alapban lévő pénzekhez, ami 2400 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást és még ennél is több kedvezményes hitelt tartalmaz.
Azért csak elvi szinten, mert a magyar kormánynak számos feltételt kell még teljesítenie az Európai Bizottság felé, összesen 27-et. Ebből 17-et többé-kevésbé a magyar kormány már végrehajtott, és továbbiakat is megígért már márciusi határidővel, például a bíróságok függetlenségének megerősítését.
Brüsszeli lapértesülések szerint Hollandia tartózkodott, a többi ország igennel szavazott a magyar terv elfogadására.
- Csökkentették 500 milliárd forinttal a magyar kormány büntetését
Nemcsak a helyreállítási alap, hanem a rendes költségvetésből járó támogatási pénzek is veszélyben voltak. A Bizottság azt javasolta, hogy a Tanács fagyasszon be mintegy 3000 milliárd forint kohéziós támogatást jogállamisági problémák miatt. Ezt az úgynevezett feltételességi mechanizmus keretében vetették volna ki Magyarországra, először alkalmazva ezt a szankciót az EU történetében.
Ehhez képest a tagállamok némileg csökkentették a büntetési tételt, mondván, a magyar kormány az elmúlt hetekben számos fontos reformot fogadott el (Integritási Hatóság felállítása például), és ezeket méltányolni akarták. Úgyhogy a befagyasztott keretet 2600 milliárd forintra mérsékelték. Ez a három legnagyobb operatív program 55 százaléka. A magyar kormány abban bízik, hogy mire elfogy a szabadon elkölthető 45 százalék (2024 vége felé), addigra elég reformot hajtanak végre ahhoz, hogy a befagyasztott rész felszabaduljon, és így nem szenvednek veszteséget. (A forint gyengülésén túl, amit a viták miatt eddig elszenvedett.)
Lapértesülések szerint Hollandia és Svédország nem értettek egyet a büntetési tétel mérséklésével.
- Magyarország nem vétózza a globális minimumadót, de kap egy kis kivételt alóla
A tervért és a fagyasztás mérsékléséért a magyar kormánynak is kellett teljesítenie.
A globális minimumadó lényege, hogy a legnagyobb nemzetközi multik mindenütt legalább 15 százalék társasági adót fizessenek. Ezt a magyar kormány idén áprilisban egyszer már elfogadta, csak akkor a lengyel kormány vétózott. Aztán a lengyel helyreállítási tervet a nyár elején elfogadta a Tanács - mint most a magyart -, mire a lengyelek rögvest elálltak a vétótól. Csakhogy akkor meg a magyar kormány vétózott - úgy látszik így akarta a saját tervének elfogadását sürgetni.
A módszer valószínűleg működött, hiszen ahogy a magyar kormány elállt a vétótól, azonnal elfogadták a helyreállítási tervet is. A vg.hu információi szerint ráadásképpen a magyar kormány kap egy engedményt, miszerint nem kell a magyarországi 9 százalékos társasági adót felemelni, mert más adónemeket is beleszámítanak az itteni terheikbe - a vg értesülése szerint az iparűzési adót vehetik figyelembe.
- Magyarország nem vétózza az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelt
Ez a pontja az alkunak a legkevésbé világos kedd hajnali fél egykor. Brüsszeli diplomaták azt állítják, hogy itt a magyar kormány nagyot engedett korábbi álláspontjából. A korábbit úgy kell érteni, hogy hétfő délután Szijjártó Péter Brüsszelben még azt mondta, hogy "továbbra is kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy a közös európai hitelfelvétel számunkra nem elfogadható". A magyar kormány nem engedte ugyanis, hogy az Európai Bizottság hitelt vegyen fel az Ukrajnának ígért támogatás finanszírozására, ehelyett azt javasolta, hogy a 27 tagállam egyenként kössön kétoldalú megállapodásokat a kijevi kormánnyal, és úgy adjon mindenki pénzt, saját feltételekkel.
Szombaton azonban a tagállamok megállapodtak egy olyan határozati javaslatban, ami lehetővé tette volna, hogy Magyarország kimaradjon a közös hitel felvételéből.
Keddre virradóra még nem teljesen világos, hogy a magyar kormány ehhez a változathoz járult hozzá, vagy feladta a vétót a bizottsági hitel ügyében. Több brüsszeli szakértő is arról beszélt hétfő este, hogy a vétóját feladta Budapest, de hivatalos közlemény egyelőre nem jelent meg erről. A négy nagy hétfő éjjeli megegyezés közül ugyanis ez az egyetlen, amiről nem adott ki hivatalos sajtóközleményt a Tanács.
Csütörtök délutánig minden világossá válik
A négy, egymással összekapcsolt határozat egyelőre elvi döntés, amit a nagykövetek hoztak. Írásba csak a következő napokban foglalják, akkor válik hivatalossá, és a részletek is akkor derülhetnek csak ki. A csütörtöki miniszterelnöki csúcstalálkozóra várhatóan teljesen világossá válik e négyrétű döntés, amiről minden érintett korábban azt állította, hogy nem függenek össze egymással. Mostanra az biztossá vált, hogy nagyon is összefüggtek, a tagállamok és a magyar kormány kölcsönösen zsarolták egymást: a 26-ok a magyarok pénzének elvonásával, a magyarok pedig az ukránok pénzének elvonásával, illetve a multik adófizetés alóli felmentésével.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.