Hétfőn nyilvánossá vált az EU-s pénzügyminiszterek december 6-i ülésének napirendje.

Ezt a napirendet azért várta izgatottan a Magyarország pénzügyei iránt érdeklődő közönség, mert várható volt, hogy itt születhet döntés arról, jóváhagyják-e a magyar újjáépítési tervet, ami az országnak járó összesen 5000 milliárd forint lehívásához elengedhetetlen. A terv jóváhagyásához az is kellene, hogy ugyanezen az ülésen ne vessenek ki pénzbüntetést Magyarországra az úgynevezett feltételességi mechanizmus keretében, a jogállamisági intézmények gyengesége, a magas korrupciós kockázatok miatt.

Az elmúlt napok izgalmát az okozta, hogy felmerült, esetleg elmaradnak ezek a döntések, mert az Európai Bizottság nem vette még hivatalosan napirendre azokat a döntéseket, amelyek ahhoz kellenek, hogy a pénzügyminiszterek döntsenek. Az ügy hátteréről itt és itt írtunk részletesen a múlt héten.

Most viszont biztossá vált, hogy döntésre készül a pénzügyminiszterek tanácsa a magyar témákban. Napirenden lesz a feltételességi mechanizmus is, és a magyar terv elfogadása is. Utóbbi napirendre kerülése arra utal, hogy a Tanács arra számít, hogy a Bizottság kiengedi Magyarországot a mechanizmus szorításából, elégedetten nyugtázva azt a 17 intézkedést, amit a magyar kormány és parlament az elmúlt hetekben eszközölt a korrupció elleni harc és az átláthatóság erősítése jegyében.

Vagyis valószínűleg nem blokkolnak majd 3000 milliárd forintot a kohéziós alapokból, és elvi beleegyezésüket adják, hogy Magyarország elkezdje lehívni az újjáépítési alapban lévő pénzt, amiből mintegy 2000 milliárd forint végleg elúszna, ha még ebben a naptári évben nem fogadnák el a magyar pénzköltési tervet.

Van zsarolás?