A Spiegel német hetilap brüsszeli tudósítója úgy értesült, hogy az Európai Bizottság a mostani állás szerint nem engedi ki Magyarországot a feltételességi mechanizmus szorításából. Ez azt jelentené, hogy a jövő héten azt javasolják a tagállamoknak, hogy a Magyarországnak a következő hét évben járó kohéziós támogatások egy bizonyos részét fagyasszák be.

A Bizottság ősz elején 7,5 milliárd eurós, nagyságrendileg 3000 milliárd forintos fagyasztást javasolt. Erre reagálva a magyar kormány 17 ügyben ígérte javítani a magyar törvényeket és intézményeket, hogy azok hatékonyabban tudják akadályozni a korrupciót. A Bizottság e vállalások teljesítésétől tette függővé, hogy kiengedi-e a magyar kormányt a mechanizmus szorításából, vagy ha elégedetlen marad, akkor a büntetés kiszabását javasolja.

A Bizottság javaslata alapján december 6-án a tagállamok pénzügyminiszterei hozzák meg a végső döntést. Ha a büntetnének, azt csak minősített többséggel tudják megtenni.

Ha büntetés lesz a vége, az elsősorban nem is a kohéziós pénzek megnyirbálása miatt lehet igazán fájdalmas Magyarországnak, mert a hétéves költségvetési ciklus alatt a most elveszni látszó pénzt még reális lenne visszaszerezni.

Sokkal aggasztóbb, hogy egyelőre az RRF pénzek is veszélyben vannak, azaz a járvány gazdasági gondjait ellensúlyozó újjáépítési alapból Magyarországnak járó támogatás. Ezt csak akkor tudja Magyarország lehívni, ha a Bizottság és a Tanács még az idén elfogadja a magyar újjáépítési tervet, amit szintén jogállamisági problémák miatt tartanak függőben. A mechanizmusról és a magyar tervről egyazon ülésen dönt a jövő héten a Bizottság, és december 6-án a Tanács.

Ez azért fontos, mert ha a mechanizmus alapján a kohéziós pénz megkurtításáról döntenek, akkor életszerűtlen, hogy a magyar újjáépítési tervet ezzel párhuzamosan átengedjék. A kettőnek ugyan jogilag nincs feltétlenül köze egymáshoz, de egészen bizarr lenne, ha a brüsszeli intézmények ugyanazon az ülésükön mondanák ki, hogy

• Magyarországon jogállamisági problémák vannak, ezért büntetés jár neki a mechanizmus alapján,
• de Magyarország megoldotta a jogállamisági problémákat, ezért el lehet fogadni az újjáépítési tervét.

Az újjáépítési pénz legnagyobb részét csak akkor lehet lehívni, ha a magyar tervet még az idén elfogadják, ezért ha a mechanizmus alapján tényleg kivetnének büntetést, akármilyen csekély mértékben is, akkor azon felül nagyságrendileg 1500 milliárd forintot vesztene el automatikusan Magyarország a terv elakadása miatt.

Ahogy arról múlt pénteken beszámoltunk, reális lehet a Spiegel által most megírt forgatókönyv, bár akkor a tárgyalásokra rálátó forrásaink ennek adtak kisebb esélyt, és azt tartották valamivel valószínűbbnek, hogy a magyar kormányt kiengedik a mechanizmus szorításából, és az újjáépítési tervét is jóváhagyják.

Az is igaz, hogy az elmúlt napokban egyre hangosabbak voltak azok a pártok és kormányok, amelyek Magyarország megbüntetését szorgalmazták, és egyre nagyobb a nyomás a Bizottságon, hogy ne engedje el a magyar kormány elleni eljárást.

Sok brüsszeli diplomatában felmerült, hogy Magyarország Ukrajna segélyezésének akadályozásával, illetve a globális minimumadó európai bevezetésének vétózásával zsarolja a többi államot, vagy éppen azok zsarolják Magyarországot, hogy a források felszabadításáért Orbánék engedjenek ezekben az ügyekben.

Az jól látszik, hogy az oroszpárti magyar külpolitika, az EU ellen hergelő belpolitika (a nemzeti konzultáció elsősorban) és az állandó fenyegetés a vétókkal elszigetelte a magyar kormányt az EU-ban. Néhány hónapja még kevés brüsszeli diplomata fogadt volna arra, hogy a Tanács minősített többséggel megbüntetne egy tagállamot, de most már az eddig kétkedők is elképzelhetőnek tartják ezt a lehetőséget.

A Bizottság várhatóan csak akkor javasol büntetést, ha arra számít, hogy azt a tagállamok jóvá is hagyják, mert óriási presztízsveszteség volna a testületnek, ha egy ilyen jelentős ügyben leszavaznák.

Ahogy egy brüsszeli ügyeket jól ismerő szakértő fogalmazott lapunknak: ez már leginkább Berlinben és Párizsban dől el, illetve Prágában - utóbbival arra utalt, hogy ebben a félévben Csehország a Tanács soros elnöke, azaz a cseh kormánynak kell előre egyeztetnie a döntések előtt a kormányokkal, modellezve az egyes szavazások kimenetélének esélyeit.

A német kormánykoalíció három pártja, de még az ellenzéki CDU is úgy látja, hogy a magyar kormánnyal szemben nagyon szigorúnak kell lenni ezekben a döntésekben. A cseh kormánypártok is nagyon kritikusak lettek az elmúlt hetekben a magyar kormánnyal szemben. A franciák kevésbé hangosak, de Macron elnök pártja az EP-ben határozottan kiállt a magyar kormány megbüntetése mellett.

Ezzel együtt Brüsszelben még mindig sokan számítanak arra, hogy a magyar kormányt nem büntetik most meg, nyitva hagyják a pénzek lehívásának elvi lehetőségét, legfeljebb további feltételeket jelentenek majd be jövőre azok tényleges kiutalása előtt. Ugyanakkor egyre többen vélik úgy, hogy ehhez Magyarországnak az ukránoknak nyújtott hitel és a globális minimumadó ügyében engednie kell.