Aktívabb lesz a szabályozói jelenlét a biztosítói szektorban - ezt mondta Nagy Mártongazdaságfejlesztési miniszter szerdán a Magyar Biztosítók Szövetségének konferenciáján. Előadásának címéből is kiderült, milyen problémák miatt avatkozna jobban be az állam ezen a területen: "Elégtelen verseny és lassú konszolidáció jellemzi a biztosítási szektort".

Kijelentette, hogy a szektor ugyan stabil, de nem használja ki a lehetőségeit, ebből ki kell mozdulnia. Az ágazatot stabilan növekvő díjbevételek, viszont folyamatosan csökkenő penetráció jellemzi, ami nem jó, ezzel kilóg a nemzetközi összevetésekből is, az egy főre eső szerződésállomány alacsonynak számít.

Nagy Márton úgy látja, hogy a piaci koncentráció mértéke tovább növelhető a biztosítási szektorban, vagyis kevesebb cégre, több felvásárlásra, összeolvadásra van szükség. Problémának nevezte, hogy a közvetítők hatékonyabbá váltak az elmúlt évtizedben, ugyanakkor olcsóbbá nem. A magyar tulajdon arányában nőttek a díjbevételek, de jelentős növekedés az idén várható, amikor az Aegon és az Union miatt nő az állami tulajdon aránya.

"Az állam be fog lépni a biztosítási piacra" - szögezte le, megjegyezve: ez nem azt jelenti, hogy tartósan, de a konszolidációt elő fogja segíteni.Kitért arra is, hogy jelenleg kedvezőtlen külső gazdasági környezetben kell működni. A miniszter szerint a magyar GDP 4,5-5 százalék között nőhet idén, jövőre pedig alig 1 százalékkal. Mint fogalmazott, több sokkhatás éri a lakosságot, és a vállalati szektort egyaránt, így az emelkedő energiaárak, magas kamatok, nagyobb nyersanyagárak, mindezek pedig lassuló növekedéshez vezetnek.

Nagy Márton szerint az európai gazdaság már a válság előtt elvesztette versenyképességét, lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött. Európában mind a földgáz mind a villamos energia ára magasabb, mint a tengerentúlon, jelenleg a különbség nagyjából ötszörösre tehető. A fejlett régióban jelentősen nőtt a recesszió kockázata, ezt még kezelhetőnek nevezte. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy egyes iparágak, így a vegyipar, vagy a műtrágyagyártás eltűnhetnek, és veszélyben van a papíripar is. Ez olyan átrendeződéshez vezethet, ami elér majd más iparágakat, például az autóipart.

Kitért arra, hogy az infláció általánosan emelkedik a világban, Európában jelentősebben. Több évtized óta nem látott magas szinteken van a fogyasztói árindex, ami "egy-két évig még biztosan" marad. Úgy vélte, mindezek miatt nehéz évtizedek elé néz Magyarország, és kérdésnek nevezte, hogy az európai versenyképességi lemaradásból hogy fog tudni kimaradni az ország. Fontosnak nevezte a magyar cégek megerősítését, és a működőtőke bevonzását, a 2023-as költségvetésről pedig annyit mondott: "megfeszített munka folyik jelenleg". (MTI)