Több száz tanár szünteti be a munkát, rendkívüli szünet több iskolában
2022 december 02., 06:35
Három olyan pillanatot is találtunk Orbántól, amikor a közelmúltban interjú közben úgy érezte, nem hallgathat tovább az oktatásról
A tanév eleje óta folyamatosan tiltakoznak a tanárok és a diákok a tanítás és a tanulás feltételeinek drasztikus romlása miatt. A demonstrációk nem hagynak alább, hiába fenyeget elbocsátással vagy rúg ki ismét tanárokat akár most már nyíltan felvállaltan a Belügyminisztérium.
Ilyen tartós elégedetlenséggel még nem szembesült az Orbán-kormány. Megnéztük ennek a nyomát Orbán Viktor őszi interjúiban. Háromszor is beszélt az oktatásról/iskolákról/tanárokról/pedagógusokról:
A Cicero című német havilap szerkesztőivel folytatott berlini, október 11-én tartott beszélgetésben:
„Cicero: Nem hiszem, hogy Brüsszelben vagy Berlinben bárki valóban diktálni akarná, hogy mi a teendő Magyarországon a nemekkel kapcsolatban.
Orbán: Dehogynem! Folyamatos jogi eljárások alatt vagyunk. Sőt, hát megmondják időnként, hogy azért nem kapunk pénzügyi támogatást, mert ez a törvény nem jó. Mi a vita tárgya Magyarországon? A vita tárgya az, hogy ki dönt a gyerek neveléséről. A vita nem a felnőttekről van genderügyben, hanem a gyerekekről, hogy a szexuális felvilágosításban kié az elsőbbség: az iskoláé vagy a szülőké? A magyar koncepció az, hogy az nincs megengedve, hogy a szülő engedélye nélkül bármilyen szexuális identitást érintő oktatást kapjon a gyerek az óvodában vagy az iskolában. Az lehetetlen! Ez a szülő dolga. Ez a mi koncepciónk. De van egy progresszív-liberális nyomás, hogy az LMBTQ-aktivistákat be kell engedni az iskolákba, hogy a gyereknek hozzá kell férnie azokhoz az információkhoz meg tudáshoz, ami az ő személyes, nemi identitás meghatározásához szükséges. De szerintünk ezt nem a gyerek dönti el meg nem a pedagógus, hanem a szülő. Egész addig, amíg a gyerek kiskorú, ezt a szülő dönti el, mert ő felelős a neveléséért. És rajtunk van egy nyomás, hogy ezt adjuk föl. Nagyon erős nyomás van. Időnként nem is rejtik véka alá, hogy amíg ezekben a kérdésekben nem engedünk, addig ne számítsunk pénzügyi együttműködésre. Szóval durva dolgok vannak.”
Ugyanitt, de más témában:
„Nekünk vannak svábjaink, a német kisebbség. Szerintem sehol a világon nincsen német nyelvű oktatás az óvodától föl, egészen az egyetemig Németországon kívül, de Magyarországon van, a német nyelvű óvodától a német nyelvű egyetemig.”
Illetve a Kossuth Rádióban ejtette ki még a száján Orbán az oktatás szót, október 28-án:
„Ukrajna ugyanis egy működésképtelen állam. Tehát nem tudja úgy működtetni a gazdaságát, már a háború előtt sem tudta, a háború alatt pedig még kevésbé képes arra, hogy előállítson annyi pénzt, amennyibe egyébként az ukrán nép élete kerül: nyugdíj, közbiztonság, oktatás, egészségügy, és így tovább.”
Ma reggel, amikor a tanárok újabb kirúgási hullámai miatt számos iskolában demonstráltak vagy nem is volt tanítás, Orbán 25 percen keresztül beszélt a szankciókról, brüsszeli bürokratákról, a velük összefogó dollárbaloldalról és a migrációról a közrádióban. Egy gondolatmenete volt, benne egy felsorolással, ami arról szólt, hogy a megugró árak miatt állítása szerint a magyar költségvetésből 4 000 milliárd forinttal többet kell költeni energiabehozatalra. „Ha ez nem volna, ezt az összeget oda tudnánk adni béremelésre, nyugdíjra, fejlesztésekre, pedagógusbér-emelésekre, egészségügyi beruházásokra, szóval arra, amire Magyarországnak igazán szüksége volna. De nem tudjuk, ezt most egyszerűen kirepítik az országból, ezt az összeget”. Aztán inkább a migrációs veszéllyel fejezte be az interjút.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.