Az Európai Unió Külügyek Tanácsa eldöntötte, hogy további személyeket vesz fel az Oroszországgal szembeni megszorító intézkedések listájára, de még nincs megállapodás a teljes szankciócsomagról – közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

Borrell a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása után közölte: a szakminiszterek elvben megegyeztek abban, hogy további kb. 200 orosz személyt, csoportot és szervezetet vesznek fel a szankciós listára, még úgy is, hogy a 9. szankciócsomagot még nem hagyták jóvá véglegesen.

„Amit már jóváhagytunk, azok az egyéni szankciók. Körülbelül kétszáz személyre és szervezetre vonatkoznak majd” – mondta Borrell, aki szerint a jóváhagyott szankciós lista súlyosan fogja érinti az orosz védelmi szektort és a hadsereget.

A megszorító intézkedések az orosz kormány legfelsőbb vezetőit is érintik, a parlament alsózáhában, az Állami Dumában, a felsőházban, a Szövetségi Tanácsban és az igazságszolgáltatásban is, mindazokat, akik felelősek az ukrán gabona elrablásáért, valamint az ukrán emberek és különösen a gyerekek Oroszországba deportálásáért – mondta.

Borrell a részletek ismertetése nélkül közölte: még finomítani kell az Oroszországgal szembeni 9. szankciós csomag egyes részeit és azok lehetséges hatásait. Elmondta, hogy a csomag három további orosz bankot céloz meg, korlátozni fogja Oroszország hozzáférését a külföldi gyártású drónokhoz, exportkorlátozásokat vezet be a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre, valamint az orosz energia- és bányászati szektort érinti.

Az uniós diplomácia vezetője reméli, a megszorító intézkedések teljes csomagjáról még a hét vége előtt megállapodnak.

Borrell végül közölte: a Külügyek Tanácsa az Európai Békekeret 2023-as pénzügyi forrásának 2 milliárd eurós emeléséről állapodott meg, és a döntés egyértelmű politikai jelzést küld arról, hogy az EU elkötelezett az Ukrajnának és más partnereknek nyújtott katonai támogatás mellett.

Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre azzal a céllal, hogy abból finanszírozzák a katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos valamennyi közös kül- és biztonságpolitikai fellépést a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából. Az Európai Békekeret lehetővé teszi, hogy az EU olyan intézkedéseket finanszírozzon, amiknek a célja a nem EU-s országok meg a regionális és a nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.

Szijjártó: A kormány több személy törlését is kérte a jegyzékből

Sikerült olyan mentességeket elérni, hogy a 9. szankciós csomag ne veszélyeztesse Magyarország nemzeti érdekeit, így annak nem képezik részét újabb, energiaszektort érintő intézkedések – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Szijjártó az EU-s külügyi tanácsülés utáni sajtótájékoztatóján sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a vitát a béketeremtés helyett továbbra is a büntetőintézkedések uralták, holott már bebizonyosodott, hogy azok „kudarcot vallottak és elhibázott politikát jelentenek”.

Azt jó hírnek nevezte, hogy az újabb szankciós csomagot előkészítő tárgyalások során a kormány érvényt tudott szerezni a magyar érdekeknek, így nem lesznek újabb, energiaszektort érintő intézkedések, valamint a szolgáltatásnyújtási tilalmat illetően is sikerült kivételként meghatároztatni a nukleáris energiát minden esetben. „Fontos volt számunkra, hogy az energiaellátás biztonságát semmilyen módon ne veszélyeztethesse a csomag […] És ezt a dolgok jelenlegi állása szerint sikerült elérni” – mondta.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a tervek szerint 141 magánszeméllyel és 47 szervezettel bővítik a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtottak körét, de a kormány több személy törlését is kérte ezen jegyzékből, esetükben ugyanis a lépés súlyos kockázatot jelentene a még nyitott kommunikációs csatornák ellehetetlenülését illetően, márpedig a háború lezárásához tárgyalásra van szükség, annak híján a békének még a reménye is feladásra kerül. „És aki feladja a béke iránti erőfeszítéseket, az a történelem rossz oldalára fog kerülni” – mondta.

A miniszter ezt követően elmondta, hogy a tanács kétmilliárd euróval megnövelte az Európai Békekeret forrásait, a közösség így ennyivel nagyobb értékben finanszírozhatja azt, hogy a tagállamok fegyvereket adjanak Ukrajnának.
Kiemelte, hogy ebből a keretből olyan projekteket is finanszírozni kellene, amelyek segítenek a külső partnerek, például a nyugat-balkáni, észak-afrikai és közel-keleti országok stabilitásának és védelmi kapacitásainak megerősítésében, ezáltal pedig az Európát érő bevándorlási nyomás csökkentésében.

Tájékoztatása szerint ezért a tanácsülésen jelezte kollégáinak, hogy Magyarország mostantól a földrajzi kiegyensúlyozottság megközelítését fogja alkalmazni. „Nem fogjuk engedni, hogy az illegális migráció megelőzéséhez szükséges programok a jövőben is kiessenek ebből a keretből” – mondta. (MTI)