
Balogh József energetikai szakértő írása.
Az ötvenes évek óta nem volt annyira divatos az árszabályozás, mint az elmúlt másfél évben. Ha az 1990-ben megszűnt Országos Anyag- és Árhivatal (OAÁ) valamelyik nyugdíjas munkatársa kiegészítő állást keresne, akkor most, úgy tűnik, itt a jó lehetőség: Magyarországon az ársapkák inkább maradnak (rezsicsökkentés és élelmiszer), mint mennek (benzin).
Régiós szinten is komoly érdeklődés van az OAÁ-ban szerzett tapasztalatra: minden kelet-közép-európai ország bevezetett ilyen vagy olyan árkorlátozást a szörnyű ukrán háború kitörése óta.
Ez a rövid írás egy potenciális terminológiai hibára szeretné felhívni a figyelmet: az „ársapka” ugyanis pontatlan kifejezéssé vált. Olyan gyűjtőfogalom lett ebből a szóképből, ami eltakarja a különböző árszabályozási mechanizmusok közötti fontos különbségeket. A mostanában az EU-s tagállamok által megvitatott brüsszeli földgázársapka ennek a terminológiai félreértésnek lehet az áldozata.
Bármilyen árplafonrendszer kétféleképpen tud megbukni: vagy a termék szolgáltatására kötelezett társaság nem bírja már anyagilag finanszírozni a piaci ár alatti további értékesítést, vagy egyszerűen elfogy a termék, és megjelenik a hiány. A magyar energiaiparban mind a kettőre volt példa az elmúlt fél évben.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére a közelmúltban a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg felületeinken. Ebben közösségként együttes a felelősségünk, a mienk kiemelt. Amíg újragondoljuk a teendőinket, nem minden cikkünk alatt lehet kommentelni. Egyszersmind kérjük és köszönjük, ha nem csak szabályzatunk betűjének, de a szellemének betartása felett is segítetek őrködni.
Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.