Csak Ausztria ellenzi Románia schengeni csatlakozását
2022 december 06., 16:11
Románia és Bulgária már 2023-ban csatlakozhatna a schengeni övezethez
Miután az európai uniós tagállamok vezetői az EU-csúcson üdvözölték, hogy Horvátország január elsejétől csatlakozik a schengeni övezethez, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte, Bulgáriának és a Romániának 2023-ban szintén biztosítani kell a csatlakozást a belső határellenőrzés nélküli övezethez. Bár ezt Ausztria továbbra is ellenzi.
Charles Michel az egynapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón ezen túl az európai uniós integrációval kapcsolatban közölte, a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának.
Arról is beszélt, hogy a tagállami vezetők hozzájárultak az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatás folyósításához és megerősítették, hogy előmozdítják a béketeremtést. Michel azt mondta, a támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.
Elmondta, hogy a tagállami vezetők megegyeztek az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett kilencedik szankciós csomag részleteiről, már csak a jogi szövegének pontosítása van hátra. Az újabb uniós megszorító intézkedések az orosz energiaszektort érintik, valamint segítik a globális élelmiszerellátást.
Sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy megvitatták, miként lehet versenyképesebbé tenni az EU gazdaságát az emelkedő energiaárak és az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások életbelépése esetén. Az uniós tanács azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy már 2023 januárjának végére dolgozzon ki stratégiát az európai versenyképesség védelmére és a termelékenység növelésére.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett a sajtótájékoztatón, és elmondta, hogy az ukrajnai háború súlyos hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a negatív időszak jövőre is folytatódni fog. Szerinte jövőre Európában, 30 milliárd köbméternyi gázhiánnyal lehet számolni, amit lehet ugyan pótolni, de várhatóan magasan maradnak az energiaárak. Azt mondta, gyors cselekvésre van szükség, minél előbb közös beszerzési platformot kell létrehozni, fel kell gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezését, és piaci korrekciós mechanizmust kell bevezetni a gázárakra. Reményei szerint erről a három intézkedésről megállapodás születik az energiaügyi miniszterek hétfői tanácskozásán.
Von der Leyen arról is beszélt, hogy az amerikai kormány jelentős befektetése a tiszta technológiai ágazatokba önmagában is jó, de tenni kell azért, hogy a szektorban Európa megőrizze globális vezető szerepét. Ennek eléréséhez négypontos tervet javasol majd az Európai Bizottság, amely az amerikai kormánnyal való együttműködésre, az állami támogatási szabályok reformjára, a zöld átmenet felgyorsításra és a megújuló energiaforrások kiépítésének előmozdítására összpontosít.
Von der Leyen végül az EU cseh soros elnökségének tevékenységét is dicsérte, különösen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal kapcsolatban. Azt mondta, „a cseh elnökség alatt alkalmaztuk legelőször a mechanizmust, ez egyértelműen jelezte, hogy az EU eltökélten élni kíván előjogaival a jogállamiság védelme érdekében”. (MTI)