Az Európai Bizottság elfogadta a partnerségi megállapodást
Az Európai Bizottság elfogadta a Magyarországgal kötött, a 2021-2027 között érvényes kohéziós politikára vonatkozó partnerségi megállapodást, közölte az MTI.
A megállapodásra a kohéziós támogatások felhasználásához volt szükség, melynek egy részét az Európai Bizottság jogállamisági problémákra hivatkozva befagyasztotta. (Az EU-s pénzekről itt írtunk bővebben.)
Navracsics Tibor lényegében győzelmi jelentést adott a partnerségi megállapodás elfogadásáról. Pedig az még korántsem jelenti azt, hogy ne kellene további feltételeket teljesíteni az uniós források egészéhez való hozzáféréshez.
Magyarország volt az utolsó tagállam, amellyel az Európai Bizottság elfogadta a partnerségi megállapodást. Az, hogy végül ez az év vége előtt megtörtént, azért volt fontos, hogy ne veszítsen forrásokat Magyarország.
„Elértük a célunkat, az év végéig minden olyan megállapodást aláírtunk az Európai Bizottsággal, amely lehetővé teszi az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést” - mondta Facebookon Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. „Mindez lehetővé teszi, hogy körülbelül 130 milliárd forintnyi előleg megérkezzen, meg tudjuk kezdeni a pályázatok kiírását.”
link
Forrás
A Bizottság közleményéből ugyanakkor világosan kiderül, hogy lesz még dolga Magyarországnak azzal, hogy hozzáférjen a támogatások egészéhez. Mint írják - és ezek az eddigi viták lényeges, véglegesen még nem lezárt pontjai - a megállapodás „részletes ütemtervet tartalmaz Magyarország közigazgatási kapacitásának javítására, valamint a közbeszerzések átláthatóságával, a közbeszerzési versennyel, a korrupció megelőzésével, felderítésével és korrekciójával, a csalással és az összeférhetetlenséggel, illetve a kohéziós politikai finanszírozás kedvezményezettjeinek és azok partnereinek kapacitásépítésével kapcsolatos kihívások kezelésére. Az ütemterv szorosan kapcsolódik a helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez és a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló folyamathoz”.
Azok a bizonyos feljogosító feltételek
Navracsics a videójában megköszönte a segítséget azoknak, akik „az elmúlt fél év megfeszített tárgyalásai során támogatt[ák]” , illetve azoknak is, „akik folyamatosan kritizáltak” és bírálták a munkájukat, „hiszen így ébren tartották (...) a teljesítményvágyat” . „Meggyőződésem, hogy csak így tudtuk elérni ezt az eredményt.”
A Bizottság közleményéből ugyanakkor kiderülnek a további problémák is, és ezek a feljogosító feltételek. „Ezek olyan előfeltételek, amelyeket a tagállamoknak teljesíteniük kell az alapok hatékony és eredményes végrehajtása érdekében. Az Alapjogi Chartával kapcsolatos feljogosító feltétel megköveteli, hogy valamennyi tagállam hatékony mechanizmusokat vezessen be annak biztosítására, hogy a programok végrehajtása megfeleljen a Chartának.”
Az igazságszolgáltatás függetlensége
A Bizottság továbbra is az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos hiányosságokról ír, bár megjegyezik, hogy szerintük „Magyarország elkötelezett orvoslásuk mellett, mivel a Magyarország által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terv az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó reformokat tartalmaz. Ezért az Alapjogi Chartával kapcsolatos horizontális feljogosító feltétel csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha Magyarország meghozta az igazságszolgáltatással kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyekre az ország helyreállítási és rezilienciaépítési terve keretében kötelezettséget vállalt”. Ezzel tehát még van munka.
A Bizottság kiemel további három problémás területet. Azt írják, hogy
- Magyarország úgynevezett gyermekvédelmi törvényének rendelkezései,
- valamint a tudományos élet szabadságát
- és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok
konkrét és közvetlen hatást gyakorolnak a Chartának való megfelelésre három kohéziós program és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap egyes specifikus célkitűzéseinek végrehajtása során.
Ezen okok miatt Magyarország e programok vonatkozó részei tekintetében jelenleg nem teljesíti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt horizontális feljogosító feltételt. A Bizottság nyitott a további párbeszédre Magyarországgal, és készen áll a szoros együttműködésre”.
Mi lesz, ha nem teljesülnek a feltételek?
„A kohéziós és belügyi alapokra alkalmazandó szabályok, azaz a közös rendelkezésekről szóló rendelet értelmében a feljogosító feltételek teljesítésének elmulasztása esetén a Bizottság nem térítheti vissza az érintett kiadásokat, a technikai segítségnyújtás és a feljogosító feltételek teljesítése céljából benyújtott kiadások kivételével. Az alkalmazandó szabályokkal összhangban valamely feljogosító feltételnek való megfelelés elmulasztása nem vonja maga után az előfinanszírozás kifizetésének felfüggesztését” - írják.
A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, összesen közel 22 milliárd eurós ( mintegy 9000 milliárd forint értékű) megállapodásról a Bizottság egyébként úgy vélekedik, hogy az segíteni fogja Magyarországot az olyan közös uniós prioritások végrehajtásában, mint a kiegyensúlyozott területfejlesztés és a méltányos éghajlati és digitális átállás, miközben támogatja az innovatív és inkluzív szociális piacgazdaságot.
Hoznak példákat arról, hogy milyen területeket érint az uniós támogatás:
- Méltányos éghajlatvédelmi átállás és tiszta környezet: összesen 6,7 milliárd euró a köz- és magánépületek energiahatékonyságát javító és a megújuló forrásokból előállított energia termelését fokozó beruházásokra.
- Az Igazságos Átmenet Alapból (IÁA) több mint 250 millió euró fogja támogatni a szén és a lignittüzelésű Mátrai Erőmű fokozatos kivonása által leginkább érintett régiókat.
- A gazdasági versenyképesség fellendítése: 4,3 milliárd euró az ország intelligens gazdasági átalakulására és a regionális IKT-összekapcsoltságra; a kutatási és innovációs teljesítmény javítása érdekében 1,5 milliárd eurót ruháznak be infrastruktúrába és a legkorszerűbb kutatási berendezésekbe; 670 millió euró a kkv-k digitális átalakulására és innovációjára; 1,7 milliárd euró az ország közlekedési infrastruktúrájának korszerűsítésére.
- A munkaerőpiac, a minőségi oktatás és a hátrányos helyzetű csoportok támogatása: 5,3 milliárd euró támogatja a munkaerőpiacot, a minőségi oktatáshoz való hozzáférést és a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák integrációját; közel 1,8 milliárd euró jut a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítására az egész országban, biztosítva a nélkülözhetetlen forrásokat a tanári hivatás vonzóbbá tételéhez; a legfiatalabb kortól kezdve egész életen át tartó tanulási programok révén jobb lehetőségekhez jutnak a hátrányos helyzetű gyermekek; javulni fognak a szegregált területeken élők lakhatási, élet- és egészségügyi körülményei.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.