90 évesen meghalt a Kossuth-díjas Kertész Ákos, a Makra és a Sikátor szerzője – értesült kanadai forrásból a Magyar Hang.

Kertész Ákos 1932. július 18-án, Budapesten született zsidó családba. Később úgy emlékezett a holokausztra, hogy „nem a hóhérok kegyéből, hanem a saját szerencsémnek köszönhetően úsztam meg tizenkét évesen”. Polgári származása miatt nem vették fel az egyetemre, így 12 évig karosszérialakatos volt. Végül ösztöndíjjal elvégezte az ELTE magyar-népművelés szakát, majd közel 30 évig a Mafilm dramaturgjaként, forgatókönyv- és dialógusírójaként dolgozott.

Bereményi Gézával és András Ferenccel közösen hárman írták a hetvenes évek egyik legemlékezetesebb magyar filmje, a Veri az ördög a feleségét forgatókönyvét. Kertész kisregényei és elbeszélései az 1960-as évektől jelentek meg, első regénye, a Sikátor nagy siker volt, az 1971-es Makra pedig talán legismertebb műve.

A közéletben igazán 2011-ben lett ismert, amikor az Amerikai Népszavában a magyarokat „genetikusan alattvalóként” emlegette. Többek között Ady Endrére hivatkozott, és a holokausztban játszott magyar felelősségre hívta fel a figyelmet. Emiatt Budapest közgyűlése visszavonta a díszpolgári címét. Kertész 2012-ben elhagyta az országot, és Kanadában kért menekültstátuszt.

Később ezt mondta: „Magyarországi születésű askenázi zsidó vagyok, mindig is az voltam – bár gyerekként nem tudtam róla. Mit kaptam Magyarországtól? Egy csodálatos anyanyelvet. Egy páratlan irodalmat, főleg verskultúrát. Mindent, amit a magyar iskolákban tizenkét éven át tanulni lehetett. Én szerettem ezt az országot, vállalni akartam hazámként a Balsorssal együtt. Még asszimilálódni is akartam, ez szerencsére nem sikerült.”

Kertész József Attila-díjat kapott 1972-ben és 1974-ben is, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét 1992-ben adták neki, később megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is, 2008-ban pedig Kossuth-díjas lett. (Magyar Hang)