NMHH-elnök: Magyarországon sokszínű a médiafogyasztás
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke az MTI-nek beszélt arról, hogy „Magyarországon mind a nagyvárosokban, mind a kistelepüléseken élők sokféle forrásból tájékozódnak, sokszínű a médiafogyasztás”.
Azt mondta, „felmérésük szerint a televíziózás nem esett vissza, a magyarok továbbra is Európa élvonalában vannak, egy főre lebontott, átlagos napi több mint 4,5 órás tévézéssel”. Emellett további napi 3,5 órát interneteznek.
Tájékoztatása szerint a print média egyre inkább szorul vissza, és nagyon erős a keresztfogyasztás is, a magyar társadalom egynegyede tájékozódik csak egyetlen típusú médiumból, az viszont nem a tévé, hanem az internet.
„Aki tájékozódni akar, az rengeteg különböző forrásból teheti ezt meg, és meg is teszik az emberek. Tehát nem igaz az a toposz, amelyet a választás környékén sokan mondtak, hogy a kisvárosi és a falusi emberek csak egyféle híradót néznek és kizárólag a megyei napilap híreit fogyasztják. Ott is sokszínű a médiafogyasztás. Az más kérdés, hogy aki a világról sokszínű képet akar alkotni, annak sokféle médiumot kell követnie, de erre mindenkinek megvan a lehetősége és az adatok alapján a magyar társadalomban erre meg is van az igény” – mondta Koltay, aki az MTI szerint ezután „felhívta a figyelmet a gyermekek védelmének fontosságára is az online terekben”, amihez „egyaránt szükség van a társadalom tagjaira, a szülőkre, a tanárokra és a szolgáltatók jóindulatára, valamint az állami szereplőkre, köztük a médiahatóságra is, amely számos, a médiatudatosságra nevelést célzó programot indított”.
Az NMHH elnöke arról is beszélt, hogy néhány hete jelent meg a digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet (DSA), amely az online platformokat teljesen új szabályozási alapra helyezi, a webáruházaktól a keresőmotorokon át a videómegosztó portálokon keresztül a közösségi média oldalakig. Ez a rendelet közvetlenül hatályosul valamennyi uniós tagállamban és a magyar Országgyűlés az NMHH-t jelölte ki a kapcsolódó hatáskörök gyakorlására, valamint a koordináló szerepre. Ez szerinte új fejezetet jelent a médiaszabályozásban és rengeteg tisztázandó kérdést is felvet.
Koltay szerint „az online platformok, elsősorban a közösségi média és a videómegosztók alapvetően és cunamiszerűen alakítják át az egész társadalom működését, az emberi élet dinamikáját. Ebből a jogi szabályozás bizonyos problémákat meg tud ragadni, de korlátosak az eszközök, hiszen egy ilyen horderejű jelenséget csak minden érdekelt, a fogyasztók, az állami szereplők és a piaci szolgáltatók együttműködésével lehet kezelni”.
Azt mondta, a DSA kínál bizonyos lehetőségeket a szólásszabadságában sértett felhasználó számára a fellépésre: belső vitarendezést ír elő, és külső jogorvoslati fórumhoz is lehet majd fordulni. Indokolnia kell például a platformnak, miért korlátoz vagy tilt ki valakit, lehet ezekkel a döntésekkel vitatkozni.
„Mivel ezek a platformok alapvetően nem alkotmányos, hanem gazdasági érdekeik mentén vesznek részt a nyilvánosságban, abban lehet bízni, hogy az üzleti érdekeiknek az fog megfelelni, ha - igazodva a jogszabály szellemiségéhez - a szólásszabadságot nagyobb tiszteletben tartják” – mondta.
Beszélt az álhírekről, pontosabban az azok elleni fellépésről is, szerinte az „az esetek többségében nem érdeke az óriásplatformoknak”.
„Ezt a feladatot a kormányzatok nem akarják felvállalni, azaz nem tiltják meg általánosan az álhírek közzétételét, ezért megpróbálják kiszervezni a platformokra, hogy lépjenek fel ők. Ami egy furcsa helyzet, mert ezek magánvállalkozások, üzleti érdekekkel, amelynek inkább használ a minél több álhír. Látszatmegoldások születnek az EU részéről is: magatartási kódexek, ajánlások, politikusi nyilatkozatok.”
Koltay András végül negatívumként említette, hogy a reklámköltések nagyobb része már az internetes szolgáltatókhoz érkezik, és a pénz kétharmadát külföldi technológiai óriások viszik ki az országból. „A médiapiacon nyilván üzleti verseny zajlik, ám ez a pénz a magyar tartalomgyártásból hiányzik.” (MTI)