Karácsonykor is dolgozhattak a Költségvetési Tanács (KT) tagjai, ugyanis villámgyorsan elkészültek a 2023-as költségvetési rendelet véleményezésével. Varga Mihály pénzügyminiszter december 23-án délben jelentette be, hogy elkészült a 2023 költségvetés átírásával, és azt elküldte véleményezésre a tanácsnak, amelynek Kovács Árpád az elnöke, valamint Windisch László ÁSZ-elnök és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a tagja. A Portfolio szúrta ki: érdekessége a dokumentumnak, hogy a 16 oldalas vélemény legvégén nem szerepel Matolcsy György aláírása.

A testület december 27-én kora délután már közzé is tette értékelését a büdzsé utolsó pillanatos rendeleti módosításáról.

A Tanácsnak a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló rendelettervezet hitelességére nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a rendelettervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését

– írta a KT. Ez magyarul annyit jelent, hogy rábólintottak a dokumentumra, így semmi akadálya, hogy életbe is lépjen. Parlamenti vita így nem lesz, az ellenzék is a Magyar Közlönyből tudhatja meg, mire hány forint jut jövőre.

Néhány eddig nem ismert szám azért kiderült a KT határozatából. A fő változás, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter december 20-án állt ki sajtótájékoztatóra, és elmondta:

• 3,5 százalékos GDP-arányos hiányt várnak.

Ellenben a tanács határozatában már az szerepel, hogy a kormányzati szektor
hiánya 3,9 százalékra módosul, ami a 2023-es cél növekedését jelenti.

A parlament eredetileg július 19-én fogadta el a 2023-as költségvetést, de már szeptemberre biztos lett, hogy az infláció és a gazdasági visszaesés nagyobb lesz a vártnál, ezért a kormánynak gyakorlatilag teljesen új büdzsét kellett rendeletileg összeraknia. A nyáron elfogadott költségvetés 31 ezer milliárd forint bevételben reménykedett, az átírt változat már 36,3 milliárd forintban. A kiadási oldal ellenben 33,3 ezer milliárd forintról 39,7 milliárd forintra ugrott.

Főleg az éves szinten 15 százalékosra várt infláció miatt minden idők legnagyobb áfabevételére számít a kormány: közel 8 ezer milliárd forintra, ami 16,2 százalékkal több a 2022-es adatnál. Ez a koronavírus-válság előtti utolsó évben, 2019-ben 4532 milliárdot tett ki, a 2021-es közel 5400 milliárd forintos áfabevétel pedig óriási rekordot jelentett a költségvetésben.

Szintén sokat remél a pénzügyi kormányzat a lakossági befizetésektől, ez konkrétan az szja-t jelenti, ezt ezentúl aligha kapják vissza a családosok. A bevételi előirányzat 4060,5 milliárd forint, míg a nyáron elfogadott verzióban még 4 ezer alatt volt ez a szám.

Ez részben azzal magyarázható, hogy a korábban a kata szerint adózók közül sokan az szja szerinti adózást választották

– írta magyarázatnak a KT.

A nyáron elfogadott 2023-as büdzsé optimista volt: uniós forrásokból 2057,1 milliárd forintra számított, amiben a helyreállítási alap (RRF) mintegy 400 milliárd forintja is szerepelt. A kormány december végére még optimistább lett, ugyanis most úgy kalkulálnak, hogy az Uniótól 2285,69 milliárd forint érkezik. A tanács szerint a költségvetés reálisan számol az uniós bevételekkel, de jelentős a programok központi költségvetésből történő megelőlegezése.