Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a 2023-as költségvetés tervezetét, a dokumentumból pedig kiderül: minden eddigi rekordot megdöntő áfabevételre számít a kormány. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy 5,2 százalékos infláció szerepel a tervek között. Összességében a magyar állam költségvetésének idén mintegy 26-28 ezer milliárd forintnyi bevétele lesz, a 2023-as büdzsé viszont 31 ezer milliárd forint bevételben reménykedik (a kiadás viszont 33,3 ezer milliárd forint lesz). A jelentős ugrás főleg az Orbán-kormány új különadóiból és a brutális áfabevételekből jöhet össze, de az uniós források tekintetében is optimista Varga Mihály.

"A járvány után kitört háború és a brüsszeli energiapolitika hatására az inflációs nyomás felerősödött, ami elsősorban az alapanyag- és energiaárakon keresztül éreztette gazdasági, társadalmi hatását" - olvasható a dokumentumban. Mellékesen pedig a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek 9000 milliárd forint fölé juthatnak. Ebből 2023-ban csak az áfa 7 ezer milliárd forint lehet. Ez a koronavírus-válság előtti utolsó évben, 2019-ben 4532 milliárdot tett ki, a 2021-es közel 5400 milliárd forintos áfabevétel pedig óriási rekordot jelentett a költségvetésben. A jövedéki adókat szintén folyamatosan emeli az Orbán-kormány, ez a 2023-as büdzsén is látszik: már 1500 milliárd forint szerepel ezen a soron.

Szintén sokat remél a pénzügyi kormányzat a lakossági befizetésektől, ez konkrétan az szja-t jelenti, amit többet aligha kapnak vissza a családosok. Az egyszámjegyű szja továbbra is álom marad, erre lehet következtetni abból, hogy közel 4 ezer milliárd forintot várnak ebből az adóból, míg idén 3 ezer milliárd forint körül alakulhat ez az összeg. A társasági adó még mindig baráti, szinte adóparadicsomi: a kormány jövőre egész évben 792 milliárd forintos társasági adóval számol (igaz, idén ez csak mintegy 600 milliárd forint), eközben áfából ennek kilencszeresét, személyi jövedelemadóként pedig közel ötszörösét szedi be.

A bevételi sorokon egyenként szépen felbukkannak a már bejelentett különadók is: a rezsivédelmi alap összesen 608 milliárd forintot szed be például az energiacégektől, légitársaságoktól, távközlési vállalkozásoktól, a honvédelmi alap pedig mintegy 840 milliárd forintot vár főleg a bankoktól és biztosítóktól. Nem véletlen, hogy a Bankszövetség tiltakozik: szerintük ez az extra teher már a bankok gazdaságfejlesztő képességét veszélyezteti.

Mivel az Európai Bizottság a napokban elfogadta Lengyelország helyreállítási tervét, így Magyarország maradt az egyetlen tagállam, melynek helyreállítási tervéhez egy éve nem járul hozzá Brüsszel, méghozzá a korrupciós kockázatok miatt. A 2023-as költségvetési tervezet azonban optimista: uniós forrásokból 2057,1 milliárd forintra számít, amiben az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállási Eszköz (RRF) mintegy 400 milliárd forintja is szerepel. Ami nem a vitatott teljes összeg, tehát úgy kalkulál a kormány, hogy előbb-utóbb lesz megállapodás, aminek eredményeként azért kapnak valamennyi pénzt Brüsszelből.