Alacsonyabb inflációt, csökkenő kamatokat és kiszámíthatóbb gazdasági környezetet jelentene az euró bevezetése az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint, az Orbán-kormánynak azonban mostanra céldátuma sincs arra, hogy mikor lehetne áttérni az uniós fizetőeszközre.

A forint árfolyamának mélyrepülésére utalva a miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy vannak érvek az euró bevezetése mellett, mégis ellenzi azt.

Az rtl.hu szerint „ahogy a dolgok állnak”, a bolgárok és a románok is hamarabb kapják majd euróban a fizetésüket, mint a magyarok.

A közös fizetőeszközt Bulgáriában jövő év elejétől szeretnék bevezetni, Romániában pedig 2029-től.

Horvátország a huszadik uniós tagállam, ahol – idén január 1-jével – bevezették az eurót. Déli szomszédunk csatlakozásával csaknem 350 millió európai él az eurózónában, amihez ezt megelőzően utoljára – még 2015-ben – Litvánia csatlakozott. Mostanra csak hét tagállam maradt, ahol saját fizetőeszközt használnak. Vannak köztük olyanok, amelyeket a gazdaságuk teljesítménye alapján tárt karokkal fogadnának: például a svédeket – ők azonban egy 2003-as népszavazáson úgy döntöttek, hogy nem fogják bevezetni. Magyarországhoz hasonló cipőben jár ugyanakkor Csehország és Lengyelország.

Orbán Viktor ellenzékben még sürgette az euró bevezetését – írja az rtl.hu –, a 2010-es kormányváltás után pedig arról beszélt: reális esetben 2020-ra lehet magyar euró, de akár egy vagy két évvel korábban is sor kerülhet a bevezetésére. Az Orbán-kormánynak mostanra azonban nincs céldátuma sincs.

„Nincs napirenden, és nem szorgalmazom” – ezt válaszolta a miniszterelnök a tavaly év végi sajtótájékoztatóján, amikor az euró előszobájának számító árfolyam-mechanizmusba történő belépésről kérdezték. Szerinte „ha a magyar gazdaság növekedni akar, és fel akar zárkózni, akkor jobb, ha az eurózónán kívül marad”.