Hiába állította nem sokkal Ukrajna orosz inváziójának kezdete előtt Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy a két ország közötti kapcsolatban nincsenek tabuk, és a kínai-orosz együttműködés határtalan, Putyin azt nem osztotta meg talán legszorosabb nemzetközi partnerével, hogy Ukrajna lerohanására készül. Legalábbis ezt állította öt magas rangú kínai kormányzati tisztségviselő a Financial Timesnak.

A brit gazdasági lapnak nyilatkozó források úgy tudják, Putyin mindössze annyit mondott Hszinek, amikor 2022. február 4-én Pekingben tárgyaltak, hogy nem zár ki semmilyen szükséges intézkedést, ha ukrán támadás éri az orosz területeket, és humanitárius katasztrófát okoznak. Ebből Hszi és környezete azt a következtetést vonta le, hogy kisebb katonai akciókra számítani lehet Donyeckben és Luhanszkban. Olyasmire, mint ami február 24-én történt, ezek alapján nem számítottak.

A Financial Times cikke szerint a szoros kínai-orosz együttműködés meggyengülhet a háború miatt, részben azért is, mert megrendült a bizalom az orosz kormányban. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint ezenkívül Pekingben látnak arra esélyt, hogy Oroszország gazdasági, katonai és politikai értelemben is meggyengülve kerül majd ki a konfliktusból, így pedig messze nem olyan biztos, hogy megtérül az a diplomáciai befektetés, amit a szoros együttműködés és támogatás jelent. Ráadásul Kína nem akarja teljesen elidegeníteni a nyugati országokat, különösen az európai partnereit, akik a háború miatt az Egyesült Államokkal is szorosabbra fűzték a kapcsolatukat. A nyugat felé ezért béketeremtő szerepében kíván tetszelegni a kínai kormány, amely a szoros orosz kapcsolatait arra igyekszik használni, hogy visszatartsa Oroszországot például attól, hogy nukleáris fegyvereket vessen be a háborúban.