Szombat estére véget értek a német rendőrség és a különböző becslések szerint 10-35 ezer klímatüntető alkalmanként brutális összecsapásai az Észak Rajna- Veszfália tartományban található, évek óta elhagyatott, 2020. óta csak tiltakozó klímaaktivisták által benépesített falucska, Lützerath belterületén, illetve a két utcából álló település közelében.

A legfrissebb, vasárnap késő délutáni hírek szerint a rendőrség az utolsó aktivistákat is eltávolította a falu házai után a fákra épített kunyhókból is, így ekkor már csak 2 embert nem tudtak elkapni, akik a házak alatti, összefüggő pincerendszerben bújkálnak.

Bár a nyíltszíni barnaszénfejtés mellett található, néhány házból álló helység története szomorú, ezek a sárba ragadt rohamrendőrökről készült felvételek a sztori talán legmaradandóbb részei. Ha egy videót indítasz el ma, jó tipp, hogy ez legyen az:

link Forrás

Pedig a történet ezen felül is igen tanulságos.

Az eredeti lakói által korábban elhagyott Lützerathot, ahol 2020. óta már csak néhány, az eredeti lakók helyére beköltöző fanatikus klímaaktivista lakott, egy politikai alku következtében rombolják most le.

A Lützerath közvetlen közelében található, Garzweiler nevű, óriási nyíltszíni barnakőszénbánya az RWE nevű német energiacég tulajdona. A bányakomplexum következő, a becslések szerint 280 millió tonna barnaszenet rejtő részének megnyitásához kellett volna lerombolni a 2 utcácskából és pár házból álló települést. De az RWE jó ideje nem tudta ténylegesen elkezdeni a kitermelést, mert Lützerathot hiába hagytak már el az eredeti lakói, a helyükre 3 éve zöld aktivisták költöztek. Akik előbb a házakban laktak, de később a falucska házai alatt húzódó pincerendszerben is bázisokat építettek ki, majd később a fák közé drótköteleleket húzva és azokra kunyhókat építve alakítottak ki "harmadik emeletet" maguknak.

A patthelyzetet részben Vlagyimir Putyin oldotta meg. Miután az orosz elnök megtámadta Ukrajnát és összeomlott Európa energiaellátása, a 2021 őszén a Bundestagban hatalomra került erők - köztük a zöldek - és az energiacégek sokkal motiváltabbak lettek az érdemi tárgyalásokra. Az itteni bánya ügyében végül két zöld politikus, Mona Neubaur, a Zöldek tartományi miniszterelnök-helyettese, illetve Robert Habeck alkancellár, egyben szövetségi gazdasági és klímaügyi miniszter állapodott meg az RWE-vel.

A cél az volt, hogy egyszerre csökkenjen Németország függése az orosz energiától aztáltal, hogy bezárt szenes erőműveket nyitnak meg újra, illetve hogy a Zöldek teljesíteni tudják választási ígéretüket a szénbányászat megszüntetésétől. A végül megkötött alku első látásra mindkét félnek megfelelt. A megállapodás értelmében az RWE vállalta, hogy a tervezett 2038-as dátumnál 8 évvel korábban, már 2030-ban megszünteti a szénbányászatot Észak Rajna-Vesztfália tartomány területén, illetve belement, hogy megkíméljen 5, ledózerolásra kijelölt környékbeli települést. Cserébe lerombolhatta Lützerathot és új bánygödröt nyithatott a helyén, hogy az itt található barnaszenet 2030-ig kitermelhesse.

Az alku papíron akár jónak is tűnhetett, de a Zöldek tagságának radikálisabb része nem fogadta el azt. A legmozgékonyabb aktivistáik évek óta a falucska házaiban, pincéiben és fakoronáiban táboroztak, most hétvégére pedig - ekkor kezdőhettek el a munkálatok a megállapodás értelmében - nagy tiltakozó tüntetést hirdettek. Ezen szombaton személyesen vett részt Greta Thunberg svéd klímaaktivista is, aki elítélte a falu ügyében kötött kompromisszumot, beszédében "szégyenletesnek" nevezve azt.

Hiába magyarázta Robert Habeck, hogy a megállapodás nem, más, mint "fájdalmas kompromisszum", amit meg kellett kötni, mivel Ukrajna orosz lerohanása miatt Németország a szenes erőműveinek újranyitására kényszerült és ehhez valahonnan szenet kell biztosítani. Zöld társainak radikálisabb felét ez nem hatotta meg: aktivista csoportok múlt csütörtökön elfoglalták a Zöldek közelben található regionális pártirodáját, illetve Habeck választókerületi irodáját is.

A szombati tüntetés sem maradt erőszakos jelenetek nélkül. A tömeg Thunberg beszédét követően több hullámban is megrohamozta a rohamrandőrök sorfalát. Voltak összecsapások, paprikasprézés, gumibotozás, a demonstrálóknak többször és több helyen sikerült időlegesen áttörmiük a rendőrsorfalon, de a falu köré húzott kettős szögesrót kerítésen egyszer sem tudtak átjutni.

A bánya sztorija az egész német politikára hatással lehet, a kormánykoalíció második erejének számító Zöldek realista pártvezetése és radikális tagsága között ugyanis egyre durvábbak a feszültségek, a pártnak a háború miatt ugyanis zöld alaptémáknak számító kérdésekben kellett kompromisszumokat kötnie a realitás jegyében. Az ő gazdasági miniszterük engedélyezte például több, bezárásra ítélt atomerőmű további működtetését.