Aleksandar Vucic szerint Szerbia nyugati nyomás alatt áll, hogy Koszovóról egyezségre jusson

A szerb elnök szerint Belgrád nemzetközi elszigeteltséggel nézhet szembe, ha elutasítja a Koszovóval való kapcsolatok normalizálására irányuló tervet – írja az Al Jazeera. Úgy fogalmazott, Szerbiának el kell fogadnia a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó francia-német javaslatot, különben leáll az ország uniós csatlakozása, leállnak a külföldi beruházások, illetve más, gazdaságot és politikát érintő megszorítások is várhatók.

Az MTI azt írja, Aleksandar Vucic hétfő esti beszédében azt mondta, a megváltozott geopolitikai viszonyok, vagyis az ukrajnai háború miatt nagy a nyugtalanság Európában, ami „gyakorlatilag háborúban áll, ezért nem tűrheti, hogy politikai értelemben bárki is ellentmondjon, rendnek kell lennie”.

Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, és a 2022 második felében Koszovó területén lezajlott szerb-albán összetűzések miatt a nemzetközi közösség határozottabban lépett fel. Aleksandar Vucic szerint a nemzetközi megbízottak már nem egyeztetni és közvetíteni akarnak Szerbia és Koszovó között, hanem a megoldást sürgetik, azt, hogy ha kimondva nem is kell elismernie Szerbiának Koszovó függetlenségét, nem akadályozhatja tovább a nemzetközi szervezetekbe történő felvételét.

A szerb elnök azt mondta, szerinte már nem számítanak „az észérvek”, „a nemzetközi közösség csak a saját elképzeléseit akarja megvalósítani, nem hallgat senkire, és aki az útjába áll, azt félresöpri”. Sérelmezte, hogy mindenki megállapodásról és kompromisszumról beszél, miközben szerinte Koszovó azt tesz, amit csak akar – eltörlik a koszovóiakkal szembeni uniós vízumkényszert, és beléphetnek a nemzetközi szervezetekbe –, Szerbiát pedig fenyegetik.

Vucic azt mondta, Szerbia „mindenképpen az európai úton maradna”, ezért hajlandó elfogadni a vele szemben támasztott feltételeket. Azt viszont szeretné elérni, hogy Pristina megalakítsa az észak-koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amelynek létrehozásáról 2013-ban állapodott meg a két fél, és amely nagyobb autonómiát biztosítana a koszovói szerb kisebbségnek.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó függetlenségét öt európai uniós ország (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus) sem ismeri el, de ezek az országok is támogatják azt az úgynevezett francia-német javaslatot, amelynek részletei egyelőre nem kerültek nyilvánosságra.