A perui kongresszus szombaton elutasította Dina Boluarte elnök kérését, hogy hozzák előre a választásokat 2023 decemberére.

A dél-amerikai országban december 7-e óta politikai válság van, a tüntetések szinte mindennaposak. A zavargások oka, hogy a korábbi elnököt, Pedro Castillót letartóztatták, miután megpróbálta feloszlatni a kongresszust és rendeletekkel akart kormányozni.

A Boluarte lemondását követelők az elmúlt hetekben autópályákat zártak le, ami élelmiszer- és üzemanyag-ellátási gondokat okozott. A kormány közölte, hogy hamarosan rendőröket és katonákat küld az útakadályok felszámolására.

A képviselők már a múlt hónapban megállapodtak arról, hogy a választásokat 2026-ról 2024 áprilisára hozzák előre. A tüntetések miatt Boluarte pénteken sürgette a kongresszust, hogy decemberre írják ki a választást, a politikai válságot pedig „mocsárnak” nevezte. A szombat hajnali órákban tartott plenáris ülésen a kongresszus 45 igen, 65 nem szavazattal és két tartózkodással elutasította a javaslatot. „Ezzel a szavazással elutasítjuk a választások előrehozatalára vonatkozó alkotmányos reformjavaslatot” - mondta Jose Williams, a kongresszus elnöke a több mint hétórás vita után.

A tüntetők azonnali választásokat, Boluarte távozását, a kongresszus feloszlatását és új alkotmányt követelnek. A perui ombudsmani hivatal szerint a hét hete tartó tüntetések során 47 ember halt meg az összecsapásokban.

A hatóságok csütörtökön közölték, hogy Peru 25 régiójából nyolcban akadályozták a forgalmat útakadályokkal, ami bizonyos területeken az orvosi ellátást is megnehezítette. A legtöbb halálos áldozatot az az akció követelte, amikor a tüntetők megpróbálták megrohamozni az ország déli részén lévő repülőtereket. Ezek a déli régiók a tüntetések epicentrumai, sok őslakos él arrafelé.

A tüntetők köveket raktak a vasúti sínekre is, ami az egyetlen közlekedési útvonalat jelenti a Machu Picchura, amit a legtöbb turista felkeres. Az akció következtében turisták százai rekedtek a romoknál, sokukat helikopterrel kellett evakuálni.

(AFP)