Talán teljesen fedett vagy behúzható tetejű stadionokat kellett volna építeni, akkor tényleg zavartalanul lehetne megrendezni minden körülmények között a magyar bajnoki meccseket. Addig is, amíg ez a korrekció nem történik meg, jöhet fagy, hó, hőség vagy viharos szél. Szombaton a Paks-Kecskemét meccsen az utóbbi erősítette az NBI sokszor amúgy is különösen szórakoztató jellegét.

Az egy dolog, hogy óriási szél volt, az egyik másik, hogy ehhez hogyan alkalmazkodnak a játékosok. A paksi kapus például nem adta fel, és egy szél által korábban visszafújt kirúgás után újra megpróbálta, hátha van értelme előre bikázni a labdát. Nos, hát, nem volt.

Mit csináljunk, ha állandóan elfújja a szél a labdát a szögletzászlónál? Kis szöglet? Az a gyengék fegyvere. Jöjjön a nagybetűs küzdelem.

Hogy a második félidőben is legyen valami plusz, két kecskeméti játékoson, Szabó Alexen és Belényesi Csabán is a 15-ös számú mez volt, ami amúgy Szabóé, de Belényesi is ezt vette fel. Elég sok idő után tűnt fel a bíróknak.

Hogy mennyi lett a meccs? 0-0.