Közel egy évvel azután, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, az EU gazdasága az ősszel előre jelzettnél kedvezőbb állapotban lépett át 2023-ba. A téli időközi előrejelzés az EU-ra 0,8 százalékra, az euróövezetre vonatkozóan pedig 0,9 százalékra emeli a növekedési kilátásokat – áll az Európai Bizottság gazdasági előrejelzésében, ami szerint szűken, de várhatóan mindkét terület elkerüli az év elejére várt technikai recessziót, és az előrejelzés némileg csökkenti a 2023-ra és 2024-re vonatkozó inflációs kilátásokat is.

Magyarországra vonatkozó gazdasági előrejelzés

Az előrejelzés szerint a GDP-növekedés tavaly 4,9 volt, idén 0,6, jövőre pedig 2,6 százalékos lehet, míg az infláció tavaly 15,3 volt, idén 16,4, jövőre pedig 4 százalékos lehet.

link Forrás

2023-ban – ahogyan a gazdaság fokozatosan alkalmazkodik a magasabb energiaárakhoz – a gazdasági növekedés várhatóan visszafogott marad. A magánfogyasztás az előrejelzések szerint csökkenni fog az év kezdetén, mivel a magas infláció leszorítja a háztartások vásárlóerejét.

Arra lehet számítani, hogy a beruházások mértéke is visszaesik a gyengébb kereslet, a növekvő hitelfelvételi költségek és a költségvetési konszolidációs erőfeszítések miatt. A lakásügyletekre és a hitelnyújtásra vonatkozó mutatók az ingatlanpiac szűkülésére utalnak, ez várhatóan további visszaesést okoz az építőipari tevékenységek terén is.

Míg az exportnövekedés az előrejelzések szerint a külső kereslettel párhuzamosan lassul, az import mértéke várhatóan még inkább csökken, ahogyan a belföldi energiakereslet igazodik a magasabb árakhoz. A külső egyenleg így előreláthatólag javulni fog, amit az is alátámaszt, hogy a várakozások szerint a 2022-es szinthez képest csökkenni fognak a nyersanyagárak.

Az infláció csökkenésével és a külső kereslet élénkülésével a gazdasági növekedés fokozatosan javulni fog.

A reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint a tavalyi 4,9 százalékról idén 0,6 százalékra lassul, ahonnan 2024-ben is csak 2,6 százalékra emelkedik vissza.

A harmonizált fogyasztói árindex alapján mért infláció (HICP-infláció) 2022 decemberében 25 százalékra nőtt. A maginfláció szintén tovább emelkedett, tükrözve a növekvő termelési költségekből, a forint leértékelődéséből és a 2022-ben több ágazatot is érintő közvetett adóemelésekből eredő széles körű árnyomást.

A magasabb költségek és adók továbbgyűrűző hatása várhatóan 2023-ban is érezhető lesz, a HICP-infláció az előrejelzések szerint a tavalyi 15,3 százalékos éves átlagról idén 16,4 százalékra emelkedik.

A központilag meghatározott lakossági energiaárak 2022. augusztusi emelkedése és az üzemanyagár-plafon 2022. decemberi kivezetése várhatóan közel 4 százalékponttal növelik az éves átlagos inflációt 2023-ban. Amint az árszint igazodik a magasabb költségekhez, az infláció 2024-ben várhatóan 4 százalékra csökken, amit a nyersanyagárak feltételezett mérséklődése és a fogyasztói kereslet változatlan gyengesége támaszt alá.

Magyarország gazdasági kilátásai továbbra is érzékenyek a globális befektetői hangulatra. Az ország különösen ki van téve az energiaárak változásainak és az esetleges energiaellátási zavaroknak is, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon csak korlátozottan képes diverzifikálni az energiabehozatalát. Az inflációs kockázatok felfelé mutatnak, mivel az inflációs várakozások magas szinten állandósulhatnak.