Az ember azt hinné, hogy nincs még egy olyan, az orosz álláspontot ennyire megértő magas rangú politikus az Európai Unióban, amilyen Orbán Viktor. Különösen nem Zoran Milanović, Horvátország elnöke. Több ok miatt sem gondolnánk így:

• Az oroszok és a szerbek hagyományosan jóban vannak egymással, miközben Horvátország a kilencvenes években négy éven át háborúzott a szerbekkel.
• Milanović szociáldemokrata, miniszterelnök korában, mint látni fogjuk, többször is összetűzésbe keveredett Orbánnal.
• A homofóbiára politikát építő magyar miniszterelnökkel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben a horvát köztársasági elnök kifejezetten pártolja és védi ezt a közösséget.

Ukránbarát miniszterelnök kontra ukránellenes államfő

Zoran Milanović 2007 óta van a horvát belpolitika élvonalában, ami nem kis idő, Magyarországon kívül kevés ország van az Európai Unióban, ahol ennyi év elteltével is fontos pozícióban maradnak politikusok. A Horvát Szociáldemokrata Párt elnökeként 2011-ig az ellenzék vezető figurája volt, majd öt éven át töltötte be a miniszterelnöki posztot. 2016-ban kiszállt a belpolitikából, pár évre a szintén baloldali Edi Rama albán miniszterelnök tanácsadója volt, hogy 2020-ban hazatérjen az elnökválasztásra, és meg is nyerje, ezzel ő az első horvát exminiszterelnökből lett államfő.

A baloldali köztársasági elnök oroszbarát és ukránellenes kijelentéseinek hátterében felsejlik ádáz ellenfele, Andrej Plenković, az ország jobboldali miniszterelnöke, aki történetesen ukránbarát és oroszellenes.

Milanović a 2016-os parlamenti választáson éppen a Plenković vezette Horvát Demokratikus Közösségtől (HDZ) szenvedett váratlan vereséget, ez mélyütéssel ért fel számára, ezután tűnt el évekre a horvát belpolitikából. 2016-ban Plenković egyik első külföldi látogatása éppen Kijevbe vezetett, ahol megosztotta szlavóniai tapasztalatait az akkori ukrán vezetéssel arról, hogyan lehetne egyszer békésen integrálni az oroszok által 2014-ben elszakított kelet-ukrajnai területeket és a Krímet. Az orosz külügyminisztérium a látogatás után megintette Zágrábot. Plenkovićot ez nem különösebben érdekelte, 2017-ben nem engedte el minisztereit az akkori horvát köztársasági elnök moszkvai látogatására.

Az orosz-ukrán kérdésben a 2020-ban köztársasági elnökké választott Milanović és Plenković között az első látványos törés a háború kirobbanása előtti hetekben történt. Az orosz csapatok akkor már hosszú hónapok óta az ukrán határ közelében állomásoztak hadgyakorlat ürügyén, közben az ukrán nép készült a védekezésre, bár hogy valóban kitörhet a háború, az a legtöbb elemző szerint is elképzelhetetlen volt. Ebben a helyzetben utazott el a miniszterelnök Kijevbe, amire a köztársasági elnök azt mondta:

„Ez egyszerű sarlatánság.”

Veszélyesen viselkedő USA