Megtartották a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóját Varsóban, amelyen a kilenc közép- és kelet-európai NATO-tagállam miniszterelnökei és (köztársasági) elnökei mellett részt vett Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. Míg Biden azt hangsúlyozta, hogy szent és sérthetetlen a NATO alapszerződésének a kollektív védelemről szóló, 5. cikke, addig az Orbán Viktor helyett delegált Novák Katalin a magyar kormány retorikájának megfelelően arról beszélt a B9-csúcson, hogy „a békét kell prioritásaink között az első helyre tenni.” A plenáris ülésen rajtuk kívül felszólalt még Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, Klaus Johannis román köztársasági elnök, Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök, Rumen Radev bolgár elnök, Egils Levits lett elnök, Gitanas Nauseda litván elnök, Petr Fiala cseh miniszterelnök és Alar Karis észt elnök is.

Biden felidézte, hogy a B9 egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg, és most az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledünk. Biden úgy látja, hogy a NATO egyre szolidárisabb és egységesebb: „Az itt összegyűlt országok idén erősebbé tették a szövetséget, és ez meg is látszik.” Majd a NATO 5. cikkével kapcsolatban arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy az elkötelezettséget jelent minden nemzet, minden NATO-tagállam iránt, és úgy fogalmazott, hogy a kölcsönös védelmi egyezmény értelmében „a NATO minden centiméterét megvédjük”.

„Önök a kölcsönös védelmünk frontvonala – mondta Biden szerdán a B9-országok képviselőinek. - És mindenkinél jobban tudják, mi ennek a konfliktusnak a tétje. A szabadság, nemcsak Ukrajnának, hanem Európa és a világ összes demokráciájának.”Az amerikai elnök reagált arra is, hogy az orosz parlament felsőháza szerdán megszavazta, kilép a New START nevű szerződésből. Ez volt az utolsó fennmaradó amerikai-orosz nukleáris fegyverzet-ellenőrzési egyezmény. Biden szerint a kilépés „nagy hiba”.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kihagyta a Bidennel való találkozót, helyette Novák Katalin államfő képviselte hazánkat a csúcson. A köztársasági elnök arról beszélt: régiónk közelmúltbeli történelme miatt figyelmünket a béke megteremtésére és megőrzésére kell összpontosítani, azután pedig hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez.

Azt mondta, 2022. február 24. óta világos, hogy minden országnak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. A NATO, a közös védelmi szövetség pedig egyértelműen a megfelelő keret, amelyben hatékony az együttműködés. Novák szerint alapvető érdekünk, hogy tovább erősítsük a NATO keleti szárnyát, és ezt Magyarország teljes mértékben támogatja. Mint mondta, EU-tagállamként, különösen a B9-en belül arra is koncentrálni kell, hogy növeljük saját katonai képességeink szintjét. Novák Katalin bízik abban is, hogy Svédország és Finnország hamarosan NATO-taggá válik. Szerinte Joe Biden amerikai elnök jelenléte a B9 találkozón nagyszerű lehetőség arra, hogy újra megerősítsük a béke iránti közös elkötelezettségünket.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is felszólalt a találkozón. Azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök további háborúzásra készül, ezért meg kell erősíteni Ukrajna támogatását. „Nem tudjuk, mikor ér véget a háború, de amikor véget ér, gondoskodnunk kell arról, hogy a történelem ne ismételje meg önmagát” - mondta. Oroszország korábbi grúziai és ukrajnai fellépésére utalva arról beszélt, megengedhetetlen, hogy „Oroszország tovább gyengítse az európai biztonságot. Meg kell szakítanunk az orosz agresszió körforgását.” (AP, MTI)