Miközben januárban már 26,2 százalék volt itthon az infláció, a Belügyminisztérium csütörtökön közzétett javaslata szerint a kormány januártól egyelőre csak 10 százalékos pedagógus-béremelést tudott megelőlegezni. A minisztérium közleménye szerint a többi akkor jöhet, „amint Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat”. Ha ez bekövetkezne, akkor az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lehet. Aztán a 2021-es bérszinthez képest 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke. A cél, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Korábban felmerült, hogy a javaslat részeként olyan teljesítményértékelési rendszert vezetnének be, ami fizetéscsökkenéssel büntetné a rosszul teljesítő tanárokat. Az értékelési rendszerben 100 pontot gyűjthetnének egy év alatt a tanárok és intézményvezetők. A felső 20 százalék extra anyagi elismerést is kaphat, az alsó 20 százaléktól viszont el is vonhatnának pénzt. Később a kormányközeli Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta, hogy a rossz fogadtatás miatt a fizetéscsökkentést elengedték.

A javaslat tartalmi összefoglalójában a Belügyminisztérium most azt írtja: a javaslat „a köznevelés működésének sajátosságaihoz igazodó, az életkor és a szolgálati idő helyett a teljesítményt előtérbe helyező foglalkoztatási szabályozást teremt. Ennek keretében új, sávos bérrendszert kíván bevezetni, előtérbe helyezi a teljesítményalapú besorolást, optimalizálja az előmenetelt, valamint lehetőséget biztosít a munkavállaló és a munkáltató számára a teljesítményalapú bérezésre. A javaslat növelni kívánja a munkáltatók önállóságát a feladatok ellátásában, és megteremti annak lehetőségét, hogy a szülők – igényük esetén – fokozottabban támaszkodhassanak a köznevelés intézményrendszerére”.

A törvény szétválasztja a nevelő-oktató munkát segítő munkaköröket, a döntően pedagógiai feladatokat ellátókat bevonva az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony hatálya alá. A további segítő munkakörökben foglalkoztatottak a jövőben a munka törvénykönyve szerinti jogviszonyban dolgozhatnak.

Az online konzultáció alapján a Belügyminisztérium javasolta azt is, hogy további béremelés esetén kiemelt juttatási szempont legyen, ha egy pedagógus hátrányos helyzetű térségben, illetve nagyobb arányban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel foglalkozik.