A Normális emberek egy klisés tinisorozat is lehetett volna, de nagyon nem az lett
2020 december 27., 19:16
A film, amiben felcsendül a Macarena, a nézők mégis zokognak a végén
Ú, bazmeg. Nem az volt, hogy "megkönnyeztem", hanem keservesen zokogtam rajta percekig. - Varga Ferenc, filmkritikus, a Recorder vezető szerkesztője.
Vagy tudsz kapcsolódni ehhez a filmhez, vagy nem. Ha igen, akkor a zárójelent olyan, mintha puszta kézzel összeszorítanák a szívedet. - Kommentelő a Youtube-on.
Az első vetítésén azt láttam, hogy az előttem ülő néző a párja vállára hajtja a fejét, és elkezd rázkódni a sírástól. Akkor értettem meg, mit okoz az emberekben. - Charlotte Wells, rendező.
Az Aftersun (Volt egyszer egy nyár) című filmről szóló nézői beszámolók kicsit olyanok, mint amikor a durvább horrorok bemutatója után arról érkeznek hírek, hogy a közönség tagjai elájulnak, elhányják magukat vagy beesnek a szék alá - csak itt az érzelmi reakciókat licitálják egymásra. Egyáltalán nem lepődnék meg, ha azt olvasnám, hogy egy vetítésen valakit újra kellett éleszteni, miután fulladozni kezdett sírás közben, mást pedig mentőhelikopter szállított el, miután a teremből kifelé menet elcsúszott a saját könnyein.
De tegyük is félre rögtön a valódi érzések elől biztonságos menedéket nyújtó ironizálást, nem 2013 van már.
Az Aftersun tényleg letaglózó,
ritkán látható erősségű film. Úgy, hogy közben a szó hagyományos értelmében alig történik benne valami.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!