Február végén a Fidesz kihelyezett frakcióülésén kiderült, hogy Svéd- és Finnország NATO-csatlakozásának a tavaszi ülésszak elejére ígért jóváhagyása még nem teljesen lefutott ügy. A kormánypárti képviselők ugyanis „megosztottak” voltak, jóllehet az ilyesmi jóval nagyobb téttel bíró ügyekben sem jellemző rájuk.

Kocsis Máté frakcióvezető utóbb ezt úgy foglalta össze, hogy „többen kifogásolták, hogy ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek”. Szijjártó Péter pedig arccal-névvel is beleállt a konfliktusba: „Hogyan várnak el gyors, korrekt, fair döntéshozatalt, amikor az elmúlt időszakban folyamatosan arról hallottunk, hogy Magyarországon nincsen demokrácia, hogy Magyarországon a jogállamiságot nem biztosítjuk, hogy nincs médiaszabadság, hogy az igazságszolgáltatásnak nem biztosított a függetlensége?”

Nehéz volt mindezt nem zsarolásként értelmezni. Hogy a külügyminiszter és a véleményét osztó kormánypárti képviselők akkor hajlandók gyorsan megtenni, amire a két ország (és a törököket kivéve az összes többi szövetséges) kéri őket, ha a finnek és a svédek visszavesznek a kritikából. Azokból a kritikákból, amelyek jelentős átfedésben vannak az Európai Bizottság kifogásaival, és amelyek miatt több ezer milliárd forintot fagyasztottak be a Magyarországnak járó támogatásokból.

Mivel azonban arra, hogy a svéd és a finn politika engedményeket tegyen Orbánnak a szólásszabadság terén, reálisan semmi esély nincs, a legvalószínűbbnek az tűnt, hogy a keménykedés a Fidesz saját, hazai táborának szól. Addig húzzák a ratifikációt, amíg csak lehet, és közben a lehető legtöbb alkalommal elmondják, hogy még azokkal is nagyvonalúak, akik ezt valójában nem érdemlik meg.

Vasárnap írtunk róla, hogy a finn parlament külügyi bizottságának alelnöke, Erkki Tuomioja feleslegesnek tartotta a látogatást, legalábbis abban az értelemben, hogy nem lesz miről tárgyalniuk a magyarokkal. A parlament elnöke, Matti Vahnanen pedig azt hangsúlyozta, Finn- és Svédország felvétele és az uniós pénzek között nincs összefüggés.

Ilyen előzmények után érkezett hétfőn Stockholmba a Parlament négyfős, kizárólag fideszes delegáltakból álló küldöttsége. És ahogy az várható volt, ki is derült, hogy Magyarország az égvilágon semmilyen feltételt nem szab a svéd NATO-csatlakozáshoz. Bár a delegáció vezetője, Hende Csaba felhánytorgatta a szerinte alaptalan vádakat a jogállamiság felszámolásával kapcsolatban, „meleg és barátságos” megbeszélésként írta le a tárgyalást a svéd féllel.

A finn parlament képviselőivel Hendéék szerda reggel találkoztak. Matti Vanhanen finn házelnökkel szerda délben beszéltünk röviden, telefonon.

Mi az összbenyomása a magyar képviselőkkel folytatott megbeszélésről?

Sok éve ez volt itt az első parlamenti küldöttség Magyarországról, ezért volt jelentősége. Meghallgattuk a magyar álláspontot Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatban.

Elégedett vele?

Nagyon. Teljesen világossá tették, hogy Magyarország támogatja a csatlakozásunkat.