Kordont bontott a Momentum és Hadházy Ákos a Karmelita előtt
Kedden 9 óra után nem sokkal a Momentum parlamenti frakciója - köztük Orosz Anna, Gelencsér Ferenc, Fekete-Győr András - és Hadházy Ákos független ellenzéki politikus nekiállt lebontani a Karmelita előtti kordont. A rendőrök igyekeztek megállítani a politikusokat, kevés sikerrel.
A politikusok a Karmelita főbejáratához akarták rögzíteni a Hét pont Magyarország megújításáért című plakátot, a rendőrök ezt testükkel akadályozták, végül a falra sikerült kiragasztani. A követelések között volt a sajtószabadság visszaállítása, a különleges jogrend felszámolása, a szabad választás vagy a kormányzati körökből szervezett korrupció felszámolása.
Hadházy elmondta, a kordon a hazugság szimbóluma. Ez a ház, a Karmelita a propagandagépezet központja. Tömegeknek kell elhinni, hogy el lehet érni eredményeket, mondta.
A politikusok ezután az utca másik oldalára mentek, ahol szintén lebontották a kordonokat. A rendőrök sorfalat álltak, de nem avatkoztak közbe.
Az akciónak nagyjából fél 10-re lett vége.
Másfél éve állították
A Karmelita előtti Színház utca két végét 2021 novembere végén kordonozták el, arra hivatkozva, hogy az az Orbán hivatalával szemközti Honvéd Főparancsnokság újjáépítésének felvonulási területe. Kollégánk, Miklósi Gábor a közelben lakik, szinte minden nap jár arra, és a Karmelita előtt egyszer sem látott olyan, a Honvéd Főparancsokság állványzatát körbeölelő palánkon átnyúló építési tevékenységet, ami indokolta volna a mintegy 15 méter széles utca teljes lezárását. Az építkezés felvonulási területe mindig is a Szent György téren volt, a Főparancsnokság hónapok óta szerkezetkész, az alkalmi kordon pedig közel másfél éve változatlan, a rendőrök csak a Miniszterelnökség dolgozóit és látogatóit engedik át.
A mellébeszélésre jellemző, hogy ha a lezárt utcát valóban igénybe vennék az építkezéshez, akkor ott be kéne tartani a munkavédelmi előírásokat. A csak innen megközelíthető Karmelita dolgozóin, a politikusokon és a látogatókon viszont természetesen sosincs sisak, az ott dolgozók gyakran álldogálnak, trécselnek az „építési területen”.
Világszerte sok példa van rá, hogy az állami vezetők hivatala, otthona védett objektum. Az USA Szabadság téri nagykövetsége például jól mutatja, milyen, amikor a biztonsági szempontok felülírják a közterületek szabad használatát. Arra azonban nemigen van példa, hogy mondvacsinált okokra hivatkozva zárjanak le tartósan utcákat állami hivatalok közvetlen közelében. A vári építkezések beruházója, a Miniszterelnökség alá tartozó Várkapitányság Zrt. szerint mindenesetre a kordon csak addig áll, amíg az építkezés tart.
A sajtó távoltartása lehet a cél
Az építkezés veszélyeinél sokkal hihetőbb, hogy a szomszédos épület újjáépítése valójában inkább csak ürügy. A független médiától amúgy is távolságot tartó Orbánt zavarhatta, hogy a Miniszterelnökség látogatóit, például a kormányülések előtt a minisztereket a bejáratnál újságírók kérdezgethetik. A 2020. november végi Szájer-botrány kirobbanása utáni első kormányülés előtt váratlanul alkalmi szalagkordon mögé terelték az újságírókat. A Telex egyik videójában pedig az is látszik, hogy pár nappal a kordon felállítása előtt Orbán a Karmelita kapuja előtt, az utcán egy intézőnek a kordon későbbi helye felé mutogatva magyaráz.
A 2010 óta egyre centralizáltabban működő állam tényleges hatalmi központja rég a miniszterelnök és legszűkebb környezete. Épp ezért van jelentősége a Karmelita körbekordonozásának, ami a szűk Orbán-stáb 2018 végi Várba költözése után a miniszterelnök megközelíthetetlenségének egyszerre szimbolikus és konkrét kinyilvánítása.