Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy szeretne a kínai elnök, Hszi Csin-ping azon 12 pontos tervéről tárgyalni, ami „az akut ukrajnai válság rendezéséről szól”. A megbeszélésre a kínai elnök hétfőtől szerdáig tartó moszkvai látogatásán fog sor kerülni, ugyanis Hszi ide utazott először, mióta megkezdte új ciklusát. Ráadásul ő a legjelentősebb politikus, aki Oroszországban járt az ukrajnai háború megkezdése óta.

Kína a múlt hónapban tette közzé azt a tervét, ami a háború befejezését segítené szerintük elő, és többek között olyan célokat fogalmaz meg mint az „ellenségeskedések beszüntetése”, illetve a béketárgyalások folytatása. Pénteken azonban az Egyesült Államok arra hívta fel a figyelmet, hogy szerintük a béketerv „időhúzó taktika” lehet. Antony Blinken amerikai külügyminiszter például azt mondta az üggyel kapcsolatban, hogy „a világot nem szabad, hogy megtévessze Oroszország bármilyen taktikai lépése, amit Kína vagy bármelyik másik ország támogat, hogy aztán a saját feltételei szerint szüntethesse be a háborút”.

A kínai terv ugyanis nem mondta ki konkrétan, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia Ukrajnából - amihez Ukrajna ragaszkodott, mint a tárgyalások előfeltételéhez. Ehelyett „minden ország szuverenitásának tiszteletben tartásáról” szólt, kiegészítve azzal, hogy „minden félnek észnél kell maradnia és önmérsékletet kell tanúsítania, valamint fokozatosan deeszkalálnia kell a helyzetet”. A terv emellett elítélte az „egyoldalú szankciók” alkalmazását is, ami Ukrajna nyugati szövetségeseinek burkolt bírálatának tekinthető.

„Mindig nyitottak vagyunk egy tárgyalási folyamatra” - mondta Putyin a terv kapcsán.

Hétfőn egy katonai zenekar fogadta Hszit Moszkvában, ahol Putyin üdvözölte Kínát, amiért „betartja az igazságosság elveit és minden ország osztatlan biztonságát szorgalmazza”. Hszi erre úgy reagált, hogy szerinte Putyin erős vezetése alatt Oroszország nagy lépéseket tett a virágzó fejlődés felé. „Biztos vagyok benne, hogy az orosz nép továbbra is szilárdan támogatni fogja önt.”

A találkozóra napokkal azután került sor, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság háborús bűncselekmények vádjával elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen. Ezzel Putyint 123 országban lehetne letartóztatni - azonban sem Kína, sem Oroszország nem szerepel ezen a listán. Bár a nyugati vezetők tavaly február óta próbálják elszigetelni Oroszországot, eddig nem tudtak globális konszenzust teremteni, mivel Kína, India és több afrikai ország is vonakodik elítélni Putyint.