Sterilizálni kezdik a Pablo Escobar után megmaradt vízilódiaszpórát
2021 október 16., 09:33
3,5 millió dollárba kerül elszállítani Pablo Escobar 70 vízilovát Kolumbiából
A világhírű kolumbiai drogbárót, Pablo Escobart 1993-ban ölték meg, és azóta gondot okoz a hatóságoknak, hogy mit kezdjenek a vízilóival. Escobar az 1980-as évek végén hozatott négy állatot Afrikából a birtokába, halála után az állatok szabadon kóborolhattak Antioquia megye egy forró, mocsaras területén, ahol a környezetvédelmi hatóságok tehetetlenek voltak a számuk megfékezésében.
A kolumbiai hatóságok úgy döntöttek, hogy 70 vízilót elszállítanak egy tengerentúli menedékhelyekre, ami 3,5 millió dollárba, átszámítva 1,2 milliárd forintba kerül majd, írja a Guardian. A hatóságok közölték, hogy az elkövetkező hónapokban a vízilovak közel felét tervezik befogni és elszállítani, tízet az észak-mexikói Ostok menedékhelyre, 60-at pedig egy egyelőre meg nem nevezett indiai létesítménybe.
„Az egész művelet körülbelül 3,5 millió dollárba fog kerülni” - mondta Ernesto Zazueta, az Ostok Menedékház tulajdonosa. Ő és a vízilovaknak otthont adó kolumbiai régió helyi kormányzója azt tervezik, hogy az állatokat csalival karámokba csalogatják, ahol bezárva maradnak, mielőtt speciális ládákba helyezik őket a szállításhoz.
A kormány 2009-ben megpróbálkozott a Magdalena folyó medencéjében élő állatok selejtezésével, de leállt, miután egy szemléletes fotó országos felháborodást keltett. A sterilizálási program továbbra is érvényben van, de a vízilovak gyorsabban szaporodnak, mint ahogy a helyi szakemberek megtalálják, befogják és ivartalanítják őket.
Ma már 130 víziló él a területen, ami a legnagyobb Afrikán kívüli populációnak számít. Mivel nincsenek ragadozók, amik kordában tarthatnák őket, a populáció exponenciálisan fog növekedni. Egy tanulmány becslése szerint az állatok száma 2034-re mintegy 1400 lesz.
Tanulmányok arra is figyelmeztettek, hogy a vízilovak károsítják a Magdalena folyó ökoszisztémáját, ami a világ egyik legváltozatosabb élővilágú országának legnagyobb folyója. Egy-egy víziló éjszakánként körülbelül 40 kg füvet eszik meg, ürülékük mérgezi a vizet, elpusztítja a halakat és veszélyezteti a folyó gazdag biológiai sokféleségét.
A vízilovak ráadásul egyre gyakrabban kerülnek konfliktusba a helyi lakossággal. A környezetvédelmi minisztérium tavaly inváziós fajnak nyilvánította a vízilovakat, ami megnyitotta az utat az esetleges kiirtás előtt. (The Guardian)