Másfél év alatt hatszorosára emelik az önkormányzati lakbért Törökbálinton, ennyiért a magánpiacon is találni albérletet

• Jelentősen megemelik az önkormányzati lakbéreket Törökbálinton.
• A Szent István utca lakói eddig 29 ezret fizettek szociális alapon, most majdnem 70 ezret. Jövő nyártól 190 ezret kell majd, ami már a magánpiacon se kevés.
• A város a panaszkodóknak azt üzente: törődjenek bele, költözzenek el, vagy kérjenek támogatást, de akkor mondjanak le a határozatlan idejű szerződésükről.
• Akárhogy is, a bérlők most attól félnek, előbb-utóbb menniük kell.

Nagy volt az öröm, amikor húsz évvel ezelőtt új önkormányzati lakásokat adtak át Törökbálinton a Szent István utcában. A telket a város biztosította, az építkezést pedig az állam finanszírozta az első Széchenyi-tervből.

„Nagyon boldog vagyok, alig tudok megszólalni. A gyerekek a két kis szobában fognak lakni, mi a nejemmel a nagyszobában leszünk. Öt vagy hat éve várunk az új lakásra, még el sem hiszem, álom az egész” - lelkendezett az egyik bérlő a Budapesti Nap cikkében. A pályázók közül szociális szempontok alapján választottak.

Néhányan azóta elköltöztek, de az ikerházak egy részét ma is azok lakják, akik 2003-ban átvették a kulcsot az akkori polgármestertől. Attól tartanak, hamarosan mégis kiszorulnak innen, mert nem fogják tudni fizetni a megemelt lakbért, vagy mert elveszítik a határozatlan idejű szerződésüket.

190 ezer egy jobb budapesti kerületben se kevés

A képviselő-testület tavaly szeptemberben új lakásrendeletet fogadott el, ami többlépcsős emelést ír elő az önkormányzati lakásoknál. A Szent István utcai bérlők januárig havi 29 ezer forintot fizettek szociális alapon, most már majdnem 70 ezret. A rendelet szerint így fog növekedni a lakbér a továbbiakban:

• idén júliustól: 110 ezer forint
• jövő januártól: 150 ezer forint
• jövő júliustól: 190 ezer forint.

Másfél év alatt tehát több mint hatszorosára emelik a lakbért. A végösszeg magasabb, mint amennyit a megyei jogú városokban átlagosan kérnek a magánpiacon. Az ingatlan.com januári adatai szerint - amikről a napi.hu számolt be - Győrben 150 ezer forint a havi átlagos bérleti díj, de Budapesten is tíz kerületet találunk, ahol nem éri el a 190 ezret.

A 444-nek nyilatkozó bérlők nem önmagában az emelést kifogásolják, hanem a mértékét. A 190 ezer forintot annyira magasnak látják, hogy szerintük ilyen erővel akár egymilliót is kérhetnének tőlük.

Azzal érvelnek, hogy az elmúlt húsz évben saját pénzből újították fel, tartották karban a házakat, amiket eleve nem túl jó állapotban vettek át. Emiatt elvárnák, hogy az önkormányzat ne kérjen tőlük annyit, amennyiért a magánpiacon is bérelhetnének.

Mivel idén nyáron lejár a húsz éves elidegenítési tilalom, többen azt remélték, tulajdonosokká válhatnak, de az önkormányzat nem akarja eladni a házakat.

Megkerestük az önkormányzatot, ahonnan azt írták: az elmúlt húsz évben nem emelték a lakbért, és nem vizsgálták felül a szociális kritériumokat sem, pedig vannak, akik ma már nem felelnek meg ezeknek.

Ha nem tetszik

A rendeletet tavaly szeptemberben fogadta el a fideszes többségű testület az ellenzéki képviselők támogatásával. A Szent István utcai lakókat januárban tájékoztatták, hogy a lehető legmagasabb bérleti díj vonatkozik rájuk, és mivel határozatlan idejű szerződésük van, az új szabály már hatályba is lépett. (Határozott idejű szerződés esetén meg kellene várni, míg lejár, utána emelhetne az önkormányzat.)

A bérlők panaszára februárban válaszolt a Törökbálinti Városgondnokság, pontosabban az általa megbízott ügyvédi iroda.

A levélben először közölték velük, hogy ha nem értenek egyet az új lakbérrel, még mindig felmondhatják a szerződésüket, és elköltözhetnek.

Ezután azt írták, hogy ha lakbértámogatást szeretnének, nyújtsanak be kérelmet, és ha megfelelnek a szociális kritériumoknak, kaphatnak kedvezményt (a levélben nem szerepelt, de a rendeletben megállapított piaci lakbér 50-80 százalékát). Ehhez viszont új szerződést kell kötniük, ami a rendelet szerint már csak határozott idejű lehet. Arra persze nincs garancia, hogy ha az lejár, tovább maradhatnak.

A bérlőknek tehát három választásuk van: